szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
politika

Tényleg elveszítünk 3000 milliárd forintot, vagy akár annál is többet? Miért csak 12 év után csapott az asztalra az EU? Mi a különbség a kohéziós és a helyreállítási alap között? És egyáltalán, mivel telt az elmúlt nyolc hónap a Brüsszel-Budapest tengelyen? Minden kérdésre válaszoltunk közéleti podcastunk legfrissebb epizódjában.

Pár nap alatt összedőlni látszik az illúzió, amit az Orbán-kormány hónapok óta épít. A miniszterelnök és a Navracsics-Varga-Gulyás trió úgy festette le az uniós forrásokért folyó tárgyalássorozatot, mint a világ legegyszerűbb dolgát: az Európai Bizottság kér valamit, mi teljesítjük, és jön a pénz, mintha mi sem történt volna. A helyzet az azt vészesen lebutítva kezelő kormánynak visszaüthet: minden bizonnyal befagyasztva maradnak a nekünk alap esetben járó eurómilliárdok, ráadásul a ki nem egyezés sokkal többe kerülhet a gazdaságnak, mint amennyi készpénzben hiányzik Brüsszeltől.

Mindez egy hosszú, bonyolult, és alsó hangon 8 hónapos, de inkább sokéves folyamat eredménye – éppen ezért a Fülke legfrissebb adásában EU-s pénzek-gyorstalpalót tartottunk; Serdült Viktória, Gyükeri Mercédesz és Nagy Iván László kollégáink elmagyarázták és idővonalra helyezték a jogállami eljárás legfontosabb fogalmait, eseményeit.

  • 0:33: Miért kell jelenleg uniós források elvesztéséről beszélni?
  • 1:54: Mi ez a „3000 milliárdos összeg"? És mi köti össze a covid utáni helyreállítási alappal?
  • 6:21: Miért küzd az EU az uniós pénzekkel való visszaélések ellen sikertelenül?
  • 8:59: Miért indulhatott jogállamisági eljárás Magyarország ellen? És mit is takar ez pontosan?
  • 12:24: Mi volt a magyar kormány reakciója az eljárás elindítására? És hogyan szelídült meg idővel?
  • 13:43: Mi volt Navracsics Tibor szerepe a tárgyalásokban?
  • 16:15: Miért volt fordulópont a július a tárgyalásokban?
  • 17:45: Hogyan indult be a törvénygyár szeptemberben?
  • 19:11: Hogyan változott meg a nyilvánosság szerepe a kormány szemében?
  • 21:48: Miért képzelte egyszerűnek a kormány a vállalásokat – és hogyan üt ez most vissza?
  • 24:45: Korrupcióellenes hatóság Fidesz-módra
  • 28:02: Hogyan jött elő az utolsó pillanatban a bíróságok (nem) függetlensége?
  • 31:15: November 30. és december 6. – miért fontos ez a két dátum?
  • 33:13: Zsarolhat-e a kormány? Akar-e egyáltalán?
  • 35:48: Miért nehezíti még ezt a helyzetet is az oroszpártiság? És mi veszhet a pénzen túl?
Orbán a saját játékában kaphat mattot az EU-tól
Nagy Iván László hvg360

Orbán a saját játékában kaphat mattot az EU-tól

Miközben minden hír arról szól, hogy 3000 milliárd forintot bukhatunk, a kormány állítja: nincs itt semmi látnivaló, minden a terv szerint halad. Orbán Viktor és két minisztere, Navracsics Tibor és Gulyás Gergely reakciója arra, hogy az Európai Bizottság elégedetlen a magyar jogállamisági vállalásokkal, jól jellemzi azt a kétszínűséget, amellyel az elmúlt 8 hónapban kommunikálták az alkudozást: pár tucat törvénnyel palira vehető kincstárnoknak beállítani az Uniót, hízelegni a színfalak mögött, közben pedig a legmocskosabb EU-ellenes propagandát folytatni. A valóságban azonban úgy fest, nem a Fidesznek áll a zászló.

Több mint háromezer milliárd: mit veszítünk azzal, hogy még mindig nem sikerült megállapodni az EU-val?
Gyükeri Mercédesz hvg360

Több mint háromezer milliárd: mit veszítünk azzal, hogy még mindig nem sikerült megállapodni az EU-val?

A forint gyengülése, a devizatartalék kimerülése, a növekvő államadósság és a piaci szereplők bizalmatlansága mind köthető a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti, gyakorlatilag a parlamenti választások óta húzódó vitájához. Mennyire késett el az ország? Mire lehet számítani, ha még hónapokig tart a civakodás?

Európai Unió politika jogállamiság kohéziós alapok helyreállítási alap Fülke jogállamisági mechanizmus eu-s pénz podcast Fülke podcast jogállamisági eljárás