Oktatás 2022 – óriási tanárhiány, alulteljesítő, iskolaelhagyó diákok
Egyre több az iskolaelhagyó, miközben tovább nőtt az alulteljesítő diákok aránya. Eközben egyre égetőbb a tanárhiány az alacsony fizetések és az óriási munkateher miatt.
Tíz év alatt jelentősen nőtt az alapkészségek terén alulteljesítő 15 évesek aránya Magyarországon. A korai iskolaelhagyást sem sikerült mérsékelni és egyre nagyobb kihívás a tanárhiány, elsősorban a pedagógusok alacsony fizetése és a magas munkateher miatt – írja az Európai Bizottság Oktatási és Képzési Figyelője alapján a Népszava.
És akkor egyre kevesebbet költünk az oktatásra
Míg uniós szinten nőttek, hazánkban összességében csökkentek az oktatásra fordított kiadások – olvasható az Európai Bizottság friss, Oktatási és Képzési Figyelő 2022 című kiadványának Magyarországról szóló fejezetében. A felsőfokú végzettséggel rendelkező 25-34 évesek aránya ugyan némileg emelkedett 2011 és 2021 között, az EU átlagától azonban még mindig jócskán lemaradt az ország ezen a téren is.
A bizottság összesítése szerint az olvasási alapkészség terén a 2011-es 17,6 százalékról 25,3 százalékra emelkedett a gyengén teljesítő magyar 15 évesek aránya 2021-re, a matematikánál 22,3-ról 25,6 százalékra, a természettudományoknál 14,1 százalékról 24,1 százalékra. A rosszul teljesítők aránya mindhárom területen meghaladja az uniós átlagot. Az elmúlt évtized a korai iskolaelhagyás terén sem hozott javulást, 2021-ben 12 százalék volt (szemben a javuló tendenciát mutató 9,7 százalékos uniós átlaggal) azoknak a magyar fiataloknak az aránya, akik 18-24 éves koruk között sem szereztek középfokú végzettséget és nem is vettek részt oktatásban, képzésben.
A romák körében különösen magas a korai iskolaelhagyás aránya, 62,7 százalék, míg a nem romák esetében 9,9 százalék.
Égető probléma az egyre nagyobb tanárhiány is: az óvodákban és az alapfokú oktatásban dolgozó magyarországi pedagógusok a legmeredekebb csökkenést mutató foglalkoztatási csoporthoz tartoztak a Covid-járvány idején is, 2020 márciusa és 2021 májusa között számuk 3500 fővel, vagyis 3 százalékkal csökkent.
Mindeközben az oktatásra fordított közkiadások a GDP arányában 5 százalékról 4,7 százalékra csökkentek 2011 és 2021 között, míg az EU-átlag 4,9 százalékról 5 százalékra emelkedett – írja a lap.
(Kiemelt kép: a miskolci Hermann Ottó Gimnázium tanárai. Fotó: Farkas István)
