Az Orbán-kormány miniszterjelöltje rendszerhűnek vallja magát, mégis eltért a kötelező propagandavonaltól

A technológiai és ipari minisztériumból alakuló energiaügyi tárca vezetőjelöltjének, a milliárdos Lantos Csabának tegnapi parlamenti meghallgatásain csak többé-kevésbé sikerült tartania magát a kormányvonalhoz.

Sajátos szakmai jövőképet ismertetett tegnap a parlament gazdasági, illetve fenntartható fejlődési bizottságában Lantos Csaba energiaügyi miniszterjelölt. A mostanáig elsősorban egészségügyi befektetéseiről ismert milliárdos mindkét helyszínen igyekezett tisztázni: a tárca reménybeli indulásáig, vagyis december 1-ig megválik a svájci Zugban bejegyzett, molos gyökerű, MET Holding AG nevű gázkereskedő csoport 2009 óta viselt „nem ügyvezetői” elnöki tisztségétől. (Lantos Csaba 2000 és 2007 között a Mol alelnöke, Csányi Sándor irányította OTP vezérhelyetteseként tevékenykedett.) A svájci gázkereskedőben meg nem jelölt mértékű tulajdonrészét is eladja. De más, általa összeférhetetlennek vélt tisztségektől is megválna. Ebből a szempontból fura, hogy a kormányközeli 4iG nevű távközlési csoport tanácsadó testületi tagságától nem válna meg, amiként a Szegedi Tudományegyetemet irányító, szintén kurzusbarát alapítvány kuratóriumából sem távozna. A bizottságokban kitért két házasságából származó hét gyermekére, valamint (a Csillagok Háborújából ismert karakterről elnevezett) Csubakka nevű bernáthegyijére is.

A mellette helyette foglalók alapján a jogelőd Technológiai és Ipari minisztérium államtitkári stábjából a parlamenti munkát miniszterhelyettesként változatlanul Koncz Zsófia irányítja, az energetikáért Steiner Attila felel, amiként a környezetvédelem felelőse is Raisz Anikó marad. A közigazgatási államtitkári posztot viszont Czepek Gábor, az állami MVM eddigi elnök-vezérigazgatója tölti be.

Az energiaárak kapcsán milliárdokból sulykolt „brüsszeli szankciókra” ugyanis, szinte figyelmeztetőleg, csak a hozzászóló fideszes képviselők hívták fel a figyelmet. A központi kormányzati üzenetnek számító „rezsicsökkentés”-szót szintén nem használta. Igaz, annak tartalmát leírva – miszerint az EU-ban nálunk lennének a legalacsonyabb gáz-, illetve második legalacsonyabb áramárak (ami amúgy az emelt lakossági díjakra nem vonatkozik) – a jelenlegi támogatási rendszert méltányosnak, olcsónak és fenntarthatónak nevezte. A rendszer működtetéséhez szükséges, kormánybecslések szerint évi több ezermilliárdnyi közpénzszükségletre nem tért ki. Sőt, támogatná az eme hatalmas veszteséget elszenvedő energiaszolgáltató, a most épp új vezetőre váró MVM térségi terjeszkedését is. Az állam cégbe szabályozott külső tőkebevonást sem zárt ki.

Lantos Csaba kiállt a megújulóenergia-alapú fejlesztése mellett is. Így feloldaná - a kormányfő által következetesen ellenzett - szélerőművek telepítését ellehetetlenítő rendeleteket is. Igaz, szerinte az ország természeti adottságai csak „kiegészítő”, a jelenlegi 330 MW-nyi szélerőmű-összméret mellett körülbelül ezer MW-nyi termelést tehetnek lehetővé. Telepítéseket csak a helyi lakosság egyetértésével tud elképzelni, és a „szélkerék-erdők” sem nyernék el a tetszését.

A leendő energetikai tárca – azután, hogy novembertől új napelemengedély-kérelmekre már nem adható ki hálózati csatlakozási engedély –, akár térségenként is, de megvizsgálná az újbóli engedélyezések lehetőségét. Bár ehhez a hálózat ezermilliárdos fejlesztése szükséges – amihez alapvetően uniós támogatást remél –, ebből egy százmilliárdos beruházás már zajlik. A megújulók változékony termelésnek kiegyensúlyozására a gázalapú áramtermelők fejlesztését sürgette (ami egyszersmind a MET fő tevékenységi köre).

A jelölt – amúgy még népesedési kérdéseket is bőven taglaló – felszólalásaiban hitet tett az Orbán-kormány fő célkitűzései, így Paks 2 fejlesztése, Paks 1 üzemidőhosszabbítása, az akkumulátorgyárak, valamint az „energiafüggetlenség” és az önellátás növelése mellett is. Érzékelhetően szerényebb hangsúllyal tért ki a környezetvédelem, az energiatakarékosság és a lakásszigetelések kérdéseire, amiket – főképp az ellenzéki képviselői felvetéseire – általánosságban „fontosnak” nevezett. Ugyanakkor a szükséges fejlesztéseket alapvetően itt is az EU-támogatások mértékétől teszi függővé. A bizottságok kormánypárti többsége mindkét esetben bizalmat szavazott Lantos Csabának.