szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A hivatalos állami nyilvántartás szerint ma Magyarországon 586 olyan webáruház van, ahol problémák vannak a szállítással, jótálással vagy a vásárlói elállással kapcsolatban. Ám ez a lista nem tartalmazza azokat a csaló webáruházakat és hamis black fridayes hirdetési oldalakat, ahol egyáltalán nincs se bolt, se ügyfélszolgálat, de legfőként nincs semmilyen termék, így aztán kiszállítani sincs mit – hívja fel a figyelmet a kibervédelemmel foglalkozó Quadron. Mutatunk pár példát a most népszerű csalásformákra.

Az Amazon a világ legnagyobb online kereskedője. Az átlagos termékvisszaküldési arány 5–15 százalék között mozog, bizonyos termékkategóriáknál elérheti a 40 százalékot is. Ez sok-sok millió visszaküldött terméket jelent, melyeket az Amazon tovább értékesíti kisvállalkozásoknak, akik értékcsökkent termékként árulják ezeket. Erre alapozva működik az egyik legújabb internetes csalási forma.

„Az év egyik legzseniálisabb csalása a fent ismertetett üzleti modellt veszi alapul, de egy új csavarral: a csaló weboldalak azt állítják, hogy az Amazon a visszaküldött termékek raktározási költségeinek csökkentése érdekében kiárusítja a visszaküldött termékeket, és 30-50 dolláros összegért egy egész raklapnyi (Amazon Pallet) vegyes elektronikai terméket vásárolhatunk, ráadásul ingyenes szállítással a világ bármely részébe” – mondja Solymos Ákos, a Quadron Kibervédelmi Zrt. oktatási üzletágvezetője.

A black friday idején megszokott vásárlási őrület hullámát meglovagolva a csalók többezer hamis, Amazon raklapokat árusító domaint jegyeztek be az elmúlt pár napban, amelyeket közösségimédia-platformokon hirdetési kampányokkal is reklámoznak, amelyben természetesen megjelenik a „már csak három órán át elérhető” jellegű sürgetési faktor is.

Mutatjuk, melyik Facebook-oldalak verik át; hiába lájkol, senki nem nyer semmit

Egy "gyönyörű szép 0 km-es" autót lehet nyerni a Facebookon? Vagy egy nagyképernyős tévét? Esetleg egy komplett ülőgarnitúrát? Csak egy lájkolást és/vagy egy megosztást kérnek érte? Ha felmerül önben a gyanú, hogy kamu nyereményjátékról van szó, vessen egy pillantást listánkra. Igyekszünk minél teljesebbé tenni, frissen tartani, hogy minél kevesebb embert vezethessenek meg a facebookos csalók.

„Laptop 7600 forintért? Kinek ne érné meg?” – folytatja a több mint gyanús példák sorát Solymos Ákos, aki szerint a black fridayhez és az energiaválsághoz kapcsolódóan megjelentek olyan hirdetések is, amelyek hordozható napelemes rendszereket kínálnak, ugyancsak 30-40 euróért. Ilyenkor szintén az irreálisan kedvező ár kelthet gyanút. A Quadron szakértője szerint

a kiberbűnözők célja a személyes adatok és a bankkártyaadatok begyűjtése, a felhasználók pénzének lenyúlása.

A Quadron közleményében néhány tanácsot is megfogalmaz. Ezek szerint mindig keressünk rá az adott termékre más, megbízható kereskedők webáruházaiban is. Ha azt tapasztaljuk, hogy ott jelentősen drágább az adott termék vagy sokkal kisebb kedvezményt adnak, akkor joggal hihetjük, hogy a túl olcsó ár mögött átverés áll.

Vizsgáljuk meg az adott weboldalt tüzetesebben, olvassunk bele az általános szerződési feltételeibe. Keressünk rá a who.is oldalon a webáruház címére, és ha azt látjuk, hogy pár napja vagy csak néhány hete jegyezték be a domaint, vagy semmi információ nem található róla, akkor valószínű, hogy kifejezetten erre a kampányra létrejött csaló oldalról van szó.

A jogsértő hazai webáruházak nyilvántartásában itt kereshet.

Valamelyik keresőprogramban keressünk rá a weboldal címére, kiegészítve a keresést a „scam”, csalás szóval. A találatok meg fogják mutatni, hogy mások már pórul jártak-e és mit gondolnak az adott oldalról.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.