Bár a kamatstop érdemben csökkenti az érintett adósok törlesztési terheit, hosszabb távú fenntartása esetén hátrányai már meghaladják az előnyeit. Az intézkedésnek ugyanis számos káros következménye is van: közvetlen veszteséget okoz a bankrendszer számára, indokolatlanul sok előnyt biztosít a magasabb kockázatot vállaló, változó kamatozású jelzáloghitelesek számára, és negatívan hat a hazai pénzügyi kultúrára is – fogalmazott meg a kormányzati beavatkozással kapcsolatban meglehetősen erős kritikát legfrissebb Pénzügyi stabilitási jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A kamatstop előnyeit élvező jelzáloghitel adósok magasabb kockázatot vállaltak azzal, hogy változó kamatozású hiteleket vettek fel, de ezzel a kockázattal jelenleg semmilyen formában nem találkoznak. Ez arra sarkallhatja őket, hogy a jövőben is a kockázatokat nem megfelelően mérlegelve igényeljenek ilyen hiteleket vagy megtakarítási termékeket – mondta Dancsik Bálint, az MNB főosztályvezetője a jelentést bemutató sajtótájékoztatóján. Eközben ugyanakkor továbbra is van mintegy 7 ezer olyan adós, aki nem tartozik a kamatstop hatálya alá, mert 5 évnél hosszabb kamatperiódussal vette fel hitelét, de a következő hónapokban kamatfordulóhoz érkezik, így átárazódik a hitele, azaz megugrik majd a törlesztője – tette hozzá.
A kormány még a választások előtt vezette be a kamatstopot az egy éven belül változó kamatozású jelzáloghitelekre: január óta ezek kamata nem lehet magasabb, mint tavaly október végén. Az 1561 milliárd forint jelzáloghitelállományt és mintegy 300 ezer adóst érintő intézkedést eredetileg kicsivel a választások utánig, június végig szánták, a bankok számára ez 19,1 milliárd forint veszteséget jelentett. Nyáron azonban jelentősen meglódult az infláció, amire a jegybank folyamatos kamatemeléssel reagált, ez pedig jelentősen megdobta volna az irányadó ráták függvényében változó kamatozású hitelek törlesztőit is. A kormány ezért az év végéig meghosszabbította a kamatstopot, további 52,3 milliárd forintos veszteséget okozva a bankszektornak. Szeptemberben újabb hosszabbítással jövő júniusig tolták ki a kamatstopot, 80,5 milliárd forintos terhet róva a bankokra. Novembertől bevonták a kamatstop alá az 5 éves kamatperiódusú hiteleket is, ez 271 milliárd forintos állományt érint, és 4,5 milliárd forintjába fáj a bankoknak. Szintén novemberben került be a kamatstop hatálya alá a kis és középvállalkozások 1206 milliárd forintnyi hitelállománya; a banki veszteséget itt a jegybank 54,3-58,3 milliárd forint közé teszi. A kamatstop összességében az idén mintegy 195 milliárd forint veszteséget okoz a bankszektor számra; az extraprofit adó 226, a tranzakciós illeték 40, a bankadótöbblet 20, az agrármoratórium 4, illetve az általános moratórium fennmaradt részének 2 milliárd forintjával együtt pedig összességében mintegy 500 milliárd forint terhet róttak az idén a bankszektorra a kormányzati beavatkozások.
Hogy a kamatstop hosszabb távon mekkora károkat okoz azzal, hogy a kiszámítható, biztonságos hiteltermékek felől a kockázatosabb termékek felé tereli az adósokat – hiszen a hitelfelvevők a moratórium majd a kamatstop elrendelése után joggal gondolhatják, baj esetén a kormány úgyis beavatkozik -, azt jól érzékelteti az MNB egyik számítása. Eszerint, ha a jegybank az elmúlt években különböző szabályzókkal nem ösztönzi az ügyfeleket a változó kamatozású hitelek helyett a fix kamatozású kölcsönök felvételére, és nem csökken ennek hatására 2017 óta az akkori 70 százalékról 20 százalékra a változó kamatozású hitelek aránya, akkor most összességében 609 milliárd forint pluszteherrel néznének szembe az adósok, és ezt e cechet kellene a bankoknak vagy az államnak állnia. A kamatstop ráadásul – mivel nem jövedelmi alapon érvényesül -, olyan adósokat is „véd”, akik arra egyáltalán nincsenek rászorulva. A kamatstoposok ötödét teszik ki ugyanis a legfelső jövedelmi tizedbe tartozó, azaz már 2019-ben is bruttó 554 ezer forintnál többet kereső adósok. A hitelállományt vizsgálva pedig e legjobban kereső 10 százalékhoz tartozik a kamatstopos hitelösszeg több, mint negyede.
Felével ugrik majd a törlesztő jövő júniusban
A piaci kamatok folyamatos emelkedése miatt egyre nagyobb kedvezményt jelent a kamatstopos adósoknak a kormányzati intézkedés. Míg az idei második félévben átlagosan havi 12 ezer, addig a jövő év első felében már 21 ezer forinttal kisebb törlesztőrészletet eredményez a kamatstop. Az idei év második felében összességében 37 milliárd, 2023 első félévében pedig 60 milliárd forinttal kevesebbet kell fizetnie az érintett adósoknak, mint ha nem lenne kamatstop. Amikor viszont jövő nyáron kifut az intézkedés, akkor hirtelen átlagosan 48 százalékkal fizethetnek majd többet az adósok. Ekkor a mediántörlesztőrészletnövekedés 20 ezer forint lehet, vagyis az adósok felének legalább ennyivel többet kell majd fizetnie. Az adósok tizede ugyanakkor 80 ezer forintnál is nagyobb megugrásra számíthat.