Rengeteg kárt okoz a kamatstop

Erős kritikát fogalmazott meg a kormány bankrendszert érintő intézkedései kapcsán a jegybank. Elemzőik úgy vélik: a kamatstopnak már több a hátránya, mint az előnye.

Bár a kamatstop érdemben csökkenti az érintett adósok törlesztési terheit, hosszabb távú fenntartása esetén hátrányai már meghaladják az előnyeit. Az intézkedésnek ugyanis számos káros következménye is van: közvetlen veszteséget okoz a bankrendszer számára, indokolatlanul sok előnyt biztosít a magasabb kockázatot vállaló, változó kamatozású jelzáloghitelesek számára, és negatívan hat a hazai pénzügyi kultúrára is – fogalmazott meg a kormányzati beavatkozással kapcsolatban meglehetősen erős kritikát legfrissebb Pénzügyi stabilitási jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A kamatstop előnyeit élvező jelzáloghitel adósok magasabb kockázatot vállaltak azzal, hogy változó kamatozású hiteleket vettek fel, de ezzel a kockázattal jelenleg semmilyen formában nem találkoznak. Ez arra sarkallhatja őket, hogy a jövőben is a kockázatokat nem megfelelően mérlegelve igényeljenek ilyen hiteleket vagy megtakarítási termékeket – mondta Dancsik Bálint, az MNB főosztályvezetője a jelentést bemutató sajtótájékoztatóján. Eközben ugyanakkor továbbra is van mintegy 7 ezer olyan adós, aki nem tartozik a kamatstop hatálya alá, mert 5 évnél hosszabb kamatperiódussal vette fel hitelét, de a következő hónapokban kamatfordulóhoz érkezik, így átárazódik a hitele, azaz megugrik majd a törlesztője – tette hozzá.

A kormány még a választások előtt vezette be a kamatstopot az egy éven belül változó kamatozású jelzáloghitelekre: január óta ezek kamata nem lehet magasabb, mint tavaly október végén. Az 1561 milliárd forint jelzáloghitelállományt és mintegy 300 ezer adóst érintő intézkedést eredetileg kicsivel a választások utánig, június végig szánták, a bankok számára ez 19,1 milliárd forint veszteséget jelentett. Nyáron azonban jelentősen meglódult az infláció, amire a jegybank folyamatos kamatemeléssel reagált, ez pedig jelentősen megdobta volna az irányadó ráták függvényében változó kamatozású hitelek törlesztőit is. A kormány ezért az év végéig meghosszabbította a kamatstopot, további 52,3 milliárd forintos veszteséget okozva a bankszektornak. Szeptemberben újabb hosszabbítással jövő júniusig tolták ki a kamatstopot, 80,5 milliárd forintos terhet róva a bankokra. Novembertől bevonták a kamatstop alá az 5 éves kamatperiódusú hiteleket is, ez 271 milliárd forintos állományt érint, és 4,5 milliárd forintjába fáj a bankoknak. Szintén novemberben került be a kamatstop hatálya alá a kis és középvállalkozások 1206 milliárd forintnyi hitelállománya; a banki veszteséget itt a jegybank 54,3-58,3 milliárd forint közé teszi. A kamatstop összességében az idén mintegy 195 milliárd forint veszteséget okoz a bankszektor számra; az extraprofit adó 226, a tranzakciós illeték 40, a bankadótöbblet 20, az agrármoratórium 4, illetve az általános moratórium fennmaradt részének 2 milliárd forintjával együtt pedig összességében mintegy 500 milliárd forint terhet róttak az idén a bankszektorra a kormányzati beavatkozások.

Hogy a kamatstop hosszabb távon mekkora károkat okoz azzal, hogy a kiszámítható, biztonságos hiteltermékek felől a kockázatosabb termékek felé tereli az adósokat – hiszen a hitelfelvevők a moratórium majd a kamatstop elrendelése után joggal gondolhatják, baj esetén a kormány úgyis beavatkozik -, azt jól érzékelteti az MNB egyik számítása. Eszerint, ha a jegybank az elmúlt években különböző szabályzókkal nem ösztönzi az ügyfeleket a változó kamatozású hitelek helyett a fix kamatozású kölcsönök felvételére, és nem csökken ennek hatására 2017 óta az akkori 70 százalékról 20 százalékra a változó kamatozású hitelek aránya, akkor most összességében 609 milliárd forint pluszteherrel néznének szembe az adósok, és ezt e cechet kellene a bankoknak vagy az államnak állnia. A kamatstop ráadásul – mivel nem jövedelmi alapon érvényesül -, olyan adósokat is „véd”, akik arra egyáltalán nincsenek rászorulva. A kamatstoposok ötödét teszik ki ugyanis a legfelső jövedelmi tizedbe tartozó, azaz már 2019-ben is bruttó 554 ezer forintnál többet kereső adósok. A hitelállományt vizsgálva pedig e legjobban kereső 10 százalékhoz tartozik a kamatstopos hitelösszeg több, mint negyede.