Védőoltás lehetne az egészségünk és a gazdaság segítségére

További Gazdaság cikkek

Az influenza nemcsak az egyik leggyakoribb fertőző betegség a világon, hanem az egyik legnagyobb gazdasági hatású betegség is. Tisztában vannak az emberek az influenza létezésével és kezelésével, mégis szinte félvállról veszik, mondván „ez csak egy kis megfázás”. Pedig annál sokkal több. Nem csak egészségügyileg, gazdaságilag is. A gyógyszeres kezelések és a otthonmaradás mellett a megelőző védőoltás lehetne az igazi kulcs az influenzás megbetegedések csökkentésére.

A betegségeket gyakran csak egészségügyi oldalról szoktuk megközelíteni. Azonban érdemes megnézni egy másik szempontból is, hiszen a megbetegedések gyakorisága és súlyossága a gazdaságot is érinti.

A Covid–19-világjárványt három év alatt 600 millió ember, míg az influenzát egy év alatt egymilliárd ember kapta el. Ez által az influenza gazdasági hatásai könnyen összemérhetőek a Covid–19 okozta pandémia hatásaival. A koronavírus megjelenéséig egyértelműen az influenza okozta a legtöbb, védőoltással megelőzhető betegség anyagi terhét.

Egy néhány évvel ezelőtti felmérés szerint az Egyesült Államokban 11,2 milliárd dollárra tehetőek az influenzával kapcsolatos költségek a 18 és 64 év közöttiek körében. Ez azt jelenti, hogy a védőoltással megelőzhető betegségek összköltségének kétharmadát az influenza egymaga teszi ki. Ezzel könnyen összehasonlítható egy szintén korábbi európai vizsgálat, amiből kiderül, hogy a 18–64 éveseknél közel 14 milliárd euróra becsülték az influenzaszámla nagyságát egy évben.

Tehát globálisan tízmilliárdos nagyságrendűek a kiadások, illetve a betegség nyomán jelentkező munkaidő-veszteségek költségei. Mindez egy olyan járvány miatt, ami megelőzhető lenne egy előzetesen beadott védőoltással.

Amikor az influenzáról beszélünk, az esetek többségében az egészségügyi veszélyekre gondolunk, pedig a gazdasági kockázatok is hasonló nagyságrendűek. Elég csupán arra gondolni, hogy a mostani munkaerőhiányos környezetben egész ágazatokat béníthat meg átmenetileg egy kiterjedt járvány. Jelenleg, amikor a vállalatok a közelünkben zajló háború, az infláció és az egyre erősebb válsághangulat miatt amúgy is rengeteg negatív hatásnak vannak kitéve, érdemes végiggondolni legalább az olyan kiszámítható veszélyforrások elleni védekezést, mint amilyennek a szezonális influenza számít

– fogalmazott dr. Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász.

Ha korosztályokra lebontva szeretnénk megnézni a szóban forgó anyagi terheket, külön kell választani a direkt, azaz gyógyszerkezeléssel összefüggő kiadások, valamint az indirekt, tehát munkából kieső, pénzt nem termelő esetek kiadásait.

Az összkiadáson belül a 18–64 éveseket vizsgálva 80:20 az indirekt és a direkt gazdasági és társadalmi terhek aránya. Általánosságban igaz, hogy minél fiatalabb érintettekről van szó, annál magasabb szerepet töltenek be a költségoszlásban. Ez a 18–49 éveseknél akár a 85 százalékot is eléri.

Az influenzában szenvedők 26–59 százaléka vesz ki betegszabadságot a fertőzés miatt. Norvégiában átlagosan 7,2 nap az influenza-táppénzes időszak, de Németországban (6,7 nap) és Franciaországban (6,5 nap) is hasonlóan sok időt vesz igénybe a betegszabadság. Ez gazdasági szempontból hatalmas kiesést jelent.

A fenti elemzéseket látva azt a következtetést lehet levonni, hogy gazdasági és egészségügyi szempontból is előnyös lenne a dolgozó felnőttek megelőző oltása, főként a 18–50 évesek körében.

(Borítókép: Komka Péter / MTI)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Bookline

Kevin Behan
A kutyád tükröt tart neked

4250 Ft

Cosima Bellersen Quirini
Befőzés és tartósítás

2975 Ft