Fájhat a szülők feje, brutális áron kínálják idén adventre: hiába drága, a gyerek elvárja

Augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 15,6 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbiakat, egy hónap alatt 1,8 százalékkal nőttek – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább 30,9, illetve 14,8 százalékkal.

Az élelmiszerek árának átlagos emelkedésénél mérsékeltebben, 15,9 százalékkal nőtt az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára. A csokoládé, kakaó 17,1, a cukor 9,3, az étolaj 5,0 százalékkal került többe, mint tavaly augusztusban.

A tartós fogyasztási cikkekért 14,8, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 20,9, az új személygépkocsikért 19,9, a használt személygépkocsikért 18,1, a szobabútorokért 19,3 százalékkal kellett többet fizetni.

Októberben már több mint 20 százalékos volt az infláció, és nem áll meg

Ugyanakkor a várakozásokat meghaladó mértékben folytatódott az infláció, és októberben már 21,1%-ra ugrott, elsősorban az élelmiszerárak emelkedésének további gyorsulása miatt. Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció is igen meredeken, 22,3%-ra ugrott.

A vártnál jóval magasabb infláció, a forint érdemi gyengülése, a népegészségügyi termékadó és a dohánytermékek, alkoholos italok jövedéki adóemelése, számos, elsősorban élelmiszer termékpályán a nyersanyag és energiaöltségek meredek elszállása miatt továbbra is folytatódó átárazások, valamint a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges feloldása miatt az idei átlagos infláció meghaladhatja az eddigi 14%-os, valamint a jövő évi 13,6%-os várakozásunkat

- fejtette ki Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.

A többszörösére ugró gázárak és áramárak számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelennek, így a pékáruktól, a vendéglátástól az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig, a vegyiparig, fémfeldolgozásig, építőanyag gyártásig jelentős mértékű drágulást okoz.

Az elemző szerint a következő hónapokban az átárazások várható folytatódása miatt kismértékben tovább emelkedik az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül elérhetné a 24-25%-ot, bár az egyes élelmiszerek esetében bevezetett árkorlátozásokat jórészt áthárították más termékekre. Az év végéig 23% közelébe emelkedhet az infláció.

A széles körű áremelkedést tükrözi, hogy időjárási tényezők, a klímaváltozás, a zöldátállás, valamint egyes geopolitikai feszültségek miatt még a gyapot és a cellulóz ára is elszállt, ami a papírtermékek árát növeli, a leggyakrabban vásárolt adventi naptárak pedig papírból készülnek. Arról nem is beszélve, hogy a tartós élelmiszerek közül a cukor nagykereskedelmi ára, a kakó, a csokoládé ára is emelkedett.

Az infláció és az energiaválság nem kíméli az édességet sem

A Magyar Édességgyártók Szövetsége az európai édesipari szövetséggel a CAOBISCO-val közösen felhívta a figyelmet arra, hogy az energiaválság jelentős hatást gyakorol az édességgyártókra.

Az európai édesipar 12.000 vállalatot jelent, ezek 99%-a KKV és 225.000 embert foglalkoztatnak. Európa évi közel 15 millió tonna csokoládét, kekszet és ropogtatnivalót termel 60 milliárd Euró értékben. Ezzel az édesipar Európa egyik legdinamikusabb és legnagyobb gyártó és exportáló ágazatai közé tartozik, amely egyaránt épít a hagyományokra és az innovációra. E mellett nagy mértékben hozzájárul a helyi közösségekhez megmaradásához és fejlődéséhez is.

Magyarországon az édesség szakágazat mintegy 250 vállalatot vonultat fel, közel 5 ezer alkalmazottat foglalkoztat, árbevétele évi 230 milliárd, nyeresége 9 milliárd forint körül alakul.

Az édesiparban különösen a rendkívül energiaigényes sütési, melegítési és mélyhűtési folyamatok nem nélkülözhetik a megbízható és megfizethető energiaellátást. A cégek egyre jobban aggódnak amiatt, hogy nem lesznek képesek sem kezelni, sem egyszerűen tovább hárítani vásárlóikra a szárnyaló energiaárakat. Különösen a földgáz és a villamos energia ára veszélyezteti a termelést, így azt a képességet is, hogy megakadások nélkül, továbbra is szállítsák a keresett termékeket a fogyasztóknak.

Az energián felül a csomagolás, szállítás, munkaerő, gépek, alkatrészek és az alapvető nyersanyagok költségei is emelkedtek. Jellemző példa a cukor, a dextróz, a glükóz vagy az izoglükóz árának emelkedése, ráadásul ezekből a cukor termékekből a szállítás is akadozik a szűkös készletek miatt. Ha nincs cukor, akkor gyártás sincs. Az energia árak és az ellátási gondok miatt hamarosan sok édesipari cég kerülhet nehéz döntés elé: ideiglenesen leállítsák vagy csökkentsék a termelésüket, vagy termékeket vonjanak ki a gyártásból ezen a télen.

A szaloncukor és a csokoládé ára is az egekben

Brutális áron vesztegetik a szaloncukrot, ami nemcsak a karácsony, de az advent kedvelt édessége is, és a legtöbb adventi naptárban is ott lapul belőle néhány darab.

Nemcsak a ponty, hanem a szaloncukor is brutálisan megdrágulhat az ünnepi szezonban - hangzott el az RTL Híradó riportjában. Elképzelhető, hogy akár 30-40 százalékkal is megdrágul ez a hagyományos karácsonyi édesség.

A gyártók arra hivatkoznak, hogy a kereskedelmi termékadó (közismert nevén: chipsadó) mostanra épült be a szaloncukor és az édességek áraiba, ezt ugyanis még a cukormentes termékekre is kivetette az Országgyűlés az elfogadott törvénymódosításban.

Drágulásra kell számítani a szaloncukroknál, mert emelkedett az energia és a munkaerő ára, és egy nagyon jelentps adóemelést is eszközöltek az édességek piacán

- mondta a Híradó kérdésére Intődy Gábor, az Édességgyártók Szövetségének szervezeti titkára.

De mi is az advent, és miért fontos számunkra?

Advent a keresztény kultúrkörben a karácsony napját (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja, amely Szent András napjához legközelebb eső vasárnap, egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.

December 24. az advent utolsó napja, még nem karácsony, ennek megfelelően a régebbi egyházi szokásoknak megfelelően ez még böjti nap volt, így a nap hagyományos ételei is böjtösek voltak: hal, mákos guba. A sötétség beálltával fokozódik a várakozás, ami a Jézus Krisztus születését ünneplő éjszakai misével ér véget, és a fény diadalt arat a sötétség felett. Egyfajta pogány szokásokkal keveredik a keresztény születés mítosza, hiszen korábban is jelentős ünnep övezte a téli napéjegyenlőséget, ami után az éjszakák rövidülni kezdtek. A keresztény mitológiában ekkor született a Földre a fény, Jézus Krisztus személyében.

Az adventi naptár hagyománya

Az adventi koszorú mellett a másik közkedvelt adventi szokás az adventi naptár készítés. Az adventi naptár használatának népszokása 1900 körül kezdődött, kialakulása egy német édesanyához kötődik, akinek kisfia, Gerhard, már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a várva várt karácsonyi ajándékok miatt. Az édesanya ezért egy játékot talált ki gyermeke számára: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét, majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet közülük. Közben a kisfiú felnőtt, s nem felejtette el édesanyja meglepetését, és üzleti vállalkozásba kezdett. Olyan naptárt szerkesztett, amelyen huszonnégy ablakocska mögé egy-egy darab csokoládé vagy cukorka volt elrejtve, s ezek csak a spaletták kinyitása után váltak láthatóvá.

Az első adventi naptárat 1851-re datálják, de az első nyomtatott változatot 1902-ben egy hamburgi könyvesbolt adta ki, először egy tizenkét, később huszonnégy részre osztott karácsonyi óralap formájában. 1904-ben pedig megjelent a mai adventi naptárakra emlékeztető kalendárium a müncheni kereskedő, Gerhard Lang ötlete nyomán.

Magyarországon a 20. század elejétől kezdett elterjedni ez a szokás. A hagyományos adventi naptár egy kartonból készített vékony dobozka, melyen 24 ablak jelzi a december 1-jétől karácsonyig fennmaradó 24 napot. Ha kinyitjuk az aznapi kis ablakot, kis csokoládéformát találunk benne. December 1-től 24-ig minden nap egyet nyithatunk ki a kis ablakokból, és egyet ehetünk meg a csokoládéból.

Ma már rengeteg változatot találunk a boltokban és az interneten kezdve a szépségápolási termékektől, a kézműves termékeken és az ásvánnyal feltöltött naptárakon keresztül egészen a sörös adventi naptárakig, sőt, a saját egyedi elképzelésünket is megvalósítják, ha azt szeretnénk.

Ennyibe kerülnek idén a gyerekeknek készült, csokis adventi naptárak

• A Lindor piros és ezüst színű, 300 grammos adventi naptára 5199 Ft
• A Lindt TEDDY Arany Maci karácsonyi Aszánon 265 grammos adventi naptár 6399 Ft
• A Lindt Édes Karácsony 115 grammos adventi naptára akciósan most 1749 Ft 2499 Ft helyett; a Tescoban 2399 Ft, klubkártyával 1999 Ft
• Milka Adventi Kalendárium 90 g, 1590 Ft
• Smarties Adventi Kalendárium 335 g, a Tescoban 4999 Ft, klubkártyával 3999 Ft
• M&M's & Friends adventi kalendárium 361 g, a Tescoban 3999 Ft, klubkártyával 3839 Ft
• Kinder Mini Mix adventi naptár 127 g, 2299 Ft a Tescoban, klubkártyával 1699 Ft
• Milka Adventi Naptár 200 g, a Sparban 2199 Ft
• Kinder Adventi Kalendárium 127 g, az Aldiban 1799 Ft

Címlapkép: Getty Images