Amikor a férjemmel lakást keresgéltünk, sok szempontot figyelembe kellett vennünk. Az egyik a közlekedés volt, és amikor megtaláltuk az igazit, csendes utcában, közel az iskolához, a boltokhoz, kifejezetten pluszpont volt, hogy fél kilométerre van a vasútállomás. Amikor végre beköltöztünk, és itt tölthettük az első éjszakát, eltartott egy darabig, mire rájöttem, mi lehet az időnként felhangzó morajlás. A robaj jött-ment, vihar sehol, aztán rám tört a felismerés, nem az ég dörög, csak közlekedik a vonat. Ma már szinte észre sem veszem. Éppúgy megszoktam, mint gyerekkoromban a szinte állandó kutyaugatást éjjelente, ami fel sem tűnt, míg egyszer a barátnőm ott nem aludt nálunk, és szóvá nem tette, milyen hangosak.
A városokban jelentős a zajterhelés
Ha városból vidékre utazunk, egy csendes kisvárosba, akkor tűnik fel igazán, mennyire zajos a környezetünk. Ebből a szempontból a budapestiek vannak a legrosszabb helyzetben, mert eleve a nagy forgalom is jelentős zajforrás, nem beszélve az esetleges építkezések, útfelújítások hangjairól. Egy felmérés szerint Budapest Európa egyik leghangosabb városa, ahol minden második lakos olyan nagy zajban él, ami már ártalmas az egészségére. Valószínűleg kevesen gondolunk arra, hogy a minket körülvevő zajok többek lehetnek puszta kellemetlenségnél, pedig a WHO szerint a közlekedési zaj a második helyen van a közegészségügyi környezeti veszélyek között a légszennyezés után. Kimutatták, hogy a hosszan tartó vagy túlzott zajnak való kitettség számos egészségügyi problémát okoz.
Károsíthatja a hallásunkat
A legkézenfekvőbb, hogy a túl erős hanghatás halláskárosodást okoz. Ebből a szempontból mindegy, hogy az a hanghatás zaj, ami különböző frekvenciájú és erősségű hangok rendszertelen keveréke, vagy épp zene. A folytonos gyereksírás, a szomszédból áthallatszó tuc-tuc éppolyan ártalmas és épp olyan idegőrlő, mint az egész napos légkalapácsolás az ablakunk alatt. Sőt, ha a kocsiban teljes hangerővel szól a Tankcsapda vagy épp Vivaldi, lehet, hogy a lelkünknek jót tesz, de a fülünknek sajnos nem.
Így mérjük
Hogy mennyire károsodik a belső fülünkben található kb. 20 ezer szőrsejt, amik segítségével érzékeljük a hangokat, az függ a hanghatás erősségétől, időtartamától, a hangmagasságtól és az életkorunktól is. Azért, hogy a különböző hanghatások hangereje összehasonlítható, mérhető legyen, decibelben határozzák meg. Egy szúnyog 10 dB-lel zümmög a fülünkbe, 30-cal suttogunk, és egy átlagos beszélgetést 50-60 decibellel folytatunk. Ez a számunkra legkellemesebb tartomány. A vonat 90 dB, egy hangos koncert 110 dB terhelést jelent a fülünknek, és 120 dB-nél már elérjük a fájdalomküszöböt.
Ami még nem káros
85 decibeles zajszint, ami egy motorkerékpár vagy csecsemősírás hangerejének felel meg, még elviselhető nyolc órán keresztül. Ha a terhelés túl nagy, vagy nagyon sokáig tart, és a zajhatások között nincs elegendő pihenés, akkor a szőrsejtek regenerálódása lelassul vagy megáll, de működésük mindenképpen károsodik. Hogy mennyi a túl sok, arról bővebben itt olvashatsz. Tanulmányok szerint a megfelelő magnéziumbevitel segít megelőzni a hallás romlását.
A zaj másik káros hatása
De ha a városi forgalom 70 dB, akkor mégis miért olyan káros a zajszennyezés? Nos, halláskárosodást valóban nem okoz, de nem is feltétlenül a hangerővel van a probléma. A fülünk szünet nélkül érzékeli a környezetünk hangjait, és agyunk folyamatosan dolgozza fel a beérkező ingereket, még alvás közben is.
A folyamatos zaj elindítja a szervezet akut stresszválaszát, ami megemeli a vérnyomást és a pulzusszámot.
Ez a válasz az, amely szív- és érrendszeri betegségekhez és más egészségügyi problémákhoz vezethet. Alvás közben a testünk ugyanúgy reagál az agyunk által kibocsátott stresszhormonokra akkor is, ha nem tudunk róla.
Rontja az alvásminőséget az éjszakai zaj
Alvásunk minőségét is befolyásolják az éjszakai zajok. Többször megszakadhat a folyamatos pihenés úgy, hogy ezekre a mikroébredésekre reggel nem is emlékszünk. Ennek hatásai lehetnek:
- fáradtság,
- a memória és a kreativitás romlása,
- az ítélőképesség gyengülése,
- a pszichomotoros készségek visszaesése.
Kutatások kimutatták, hogy a repülőterek vagy forgalmas utak közelében élőknél gyakrabban fordul elő fejfájás, több altatót és nyugtatót szednek, hajlamosabbak a kisebb balesetekre, és nagyobb valószínűséggel fordulnak pszichiátriai kezeléshez.
A kisebb zajok is zavaróak lehetnek
De nem csak az erős hangok befolyásolják az alvásminőséget. A Harvard Egyetem alvásszakértője által végzett tanulmány egészséges önkéntesek agyi tevékenységét figyelte meg, akiknek 10 másodperces hangfelvételeket játszottak le különböző típusú zajokról alvás közben. Az önkéntesek agyhullámairól kiderült, hogy az egyes klipek lejátszásakor szaggatott, ébredésszerű idegi aktivitási minták lépnek fel. Ez a tanulmány elsősorban a kórházi környezetben hallható zajokra összpontosított – többek között beszélgetésre, telefoncsörgésre, ajtózárásra, gépekre, vécék öblítésére és városi forgalomra –, de a vizsgált hangok közül sok olyan volt, amelyet városi környezetben is hallunk.
Megvan a pozitív oldala is annak, hogy fülünk alvás közben is dolgozik, hisz így hallhatjuk meg az ébresztőóra csörgését, és ez segít az anyukáknak, hogy meghallják éjszaka a gyermekük kisebb neszezését is. Ám ha lakóhelyünkön éjszaka is hallhatóak az erősebb közlekedési zajok, és a költözés nem opció, megfontolandó lehet legalább hétvégén az éjszakai füldugó használata.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
