Komoly elemzést végzett az Országos Meteorológiai Szolgálat, melyből kiderült: az egész országban csökkentek a fűtési foknapok éves, valamint havi összegei a múlt század elejétől napjainkig.
Mint írja a szolgálat, a legnagyobb mértékben a hegyvidéki területeken, Nyugat-Magyarországon, a Dunántúl déli tájain csökkent a fűtési energiaigény, melyet a vizsgált városok – köztük a pécs-pogányi – állomásainak idősorai is megerősítenek.
A csökkenés az ország minden pontján jelentős 1901 óta.
Sőt, már az idei fűtési szezon kezdetén is az átlagoshoz képest alacsonyabban alakultak a fűtési foknap értékei.
Az OMSZ szerint felmerül a kérdés, hogy a klímaváltozás miatt csökkent fűtési igény valóban előnyös-e, például anyagi, környezeti és éghajlati szempontból. Ugyanis az érem másik oldalán a hűtési foknapok növekvő tendenciája áll. Vagyis a fűtésen megspórolt pénzt rossz esetben a nyári időszak hűtési szezonjában hűtésre, légkondicionálásra fordítjuk.
Környezeti és éghajlati szempontból viszont feltétlenül jót jelent a fűtési napok csökkenése, mivel ezzel a fosszilis energiafelhasználás és a fűtéssel együtt járó szennyezőanyagok kibocsátása is csökken.
[su_note note_color=”#cce6b4″ text_color=”#161515″]A fűtési foknap egy adott alaphőmérséklet (15,5 °C) mellett a napi minimum-, maximum- és középhőmérséklet figyelembevételével adja meg azt az energiamennyiséggel arányos hőmérsékleti értéket, amely egy adott napra szükséges ahhoz, hogy a belső környezetet egy meghatározott hőmérsékletre melegítse. Tehát minél hidegebb az idő, minél inkább eltér a léghőmérséklet a 15,5 fokos alaphőmérséklettől, annál több energia szükséges a belső környezet felfűtéséhez, és annál nagyobb lesz a fűtési foknap. Az értékeket naponként összegezve kapható meg a havi, vagy a teljes fűtési időszakra az éves összeg Celsius fokban kifejezve – összegzi az OMSZ.[/su_note]
A teljes, részletes elemzés ide kattintva olvasható el.
