Kemény tél elé nézhetünk, messze még az enyhülés

Kovács szerint ugyanakkor több tényezőt is figyelembe kell venni:

“Először is vizsgálni kell a trendeket, hogy mit mutattak az elmúlt évek, évtizedek. A másik, hogy egy adott évben, illetve azt megelőzően milyen éghajlati, időjárási trendek voltak a Földön. Ebből megpróbálunk egy rövid tükrözést csinálni a jövőre vonatkozóan, ide pedig bejön majd a téli időjárás, a légköri rendszer kémiai, fizikai megannyi folyamata. Ezek alapján a különböző előrejelző modellek becsléseket végeznek, ezeket összehasonlítjuk egymással, és különböző forgatókönyveket lehet felállítani. Ebből ki lehet választani, hogy melyik a legvalószínűbb és melyik a legkevésbé”

– mutatta be a szakmai hátteret a kutató.

Pontos jóslatot nehéz tenni Kovács szerint, de úgy látják, a globális előrejelző modellek alapján novembertől az újévig az átlagnál hidegebb lehet a tél Európában, és nagyon nagy az esély a havazásra is.

“Anticiklonális évről beszélünk, úgy tűnik, ez ki fog tartani az évben, ami azt jelenti, hogy 30-35 százalék az esély arra, hogy Szibéria felől keleties irányítású légáramlattal száraz, hideg levegő érkezik. Ezt onnan is tudjuk, hogy az elmúlt években Szibériában erőteljesebb volt a hó-, illetve jégfelhalmozódás”

– mondta el Kovács Erik, aki szerint nagyon valószínű, hogy hogy egy csendes-óceáni hatás miatt januárban és februárban viszont enyhébb időre lehet számítani. Mint kifejtette, decemberben várhatóan 0,5-1,5 fokkal lesz hidegebb, és többször is előfordulhat, hogy 0 fok alatt marad napközben is a hőmérséklet. Január-februárban viszont 1,5-2 fokkal lehet melegebb az átlagnál, fagy is csak éjszakánként valószínűsíthető, de mindezek csak valószínűségek a kutató szerint.