Belföld

Alkotmánybíróság: hat év után jött a döntés, hogy nem lehet csak úgy kikérni az állampolgárok kommunikációs adatait

Az Alkotmánybíróság szerint sem férhetnek hozzá korlátlanul rendészeti szervek állampolgárok telefonos és internetes adataihoz – írta közleményében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).

A jogvédő szervezet szerint az Alkotmánybíróság hat év után kimondta: a rendőrség, a honvédség és a titkosszolgálatok túl nagy önállóságot kaptak az állampolgárok kommunikáció adataihoz való hozzáférésben.

A TASZ szerint a hatályos törvény ügyében született döntés siker, ugyanakkor érthetetlen, hogy a megszületésére miért kellett kirívóan sokat várni, hiszen maga az Alkotmánybíróság is úgy látja, milliókat (minden mobiltelefonon vagy interneten keresztül kommunikáló személyt) érintő problémáról van szó.

A törvény szerint az internet- és mobilszolgáltatók kötelesek bizonyos kommunikációs adatokat fél-egy évig, de egyes esetekben az előfizetés megszűnése után is megőrizni, hogy azok a hatóságok részére hozzáférhetők legyenek. Bár a kommunikációt magát nem rögzítik, az adatok között van többek között a hívó felek kiléte, a hívás hossza, a telefonok azonosító jelei és a cellainformációk, illetve internetes kommunikáció esetén a felek IP-címei, technikai adatai.

A törvény egy uniós irányelvet ültetett át, erről azonban az Európai Unió Bírósága már 2014-ben kimondta, hogy sérti a magánszférához való alapvető jogot – a magyar törvényhozás mégsem módosított a szabályozáson. Most az Alkotmánybíróság megállapította alaptörvény-ellenességet: sokkal pontosabban meg kellene határozni, hogy milyen célból lehet elkérni az adatokat, és ez csak bírói vagy más független szerv engedélyével történhetne.

A TASZ szerint viszont nehezen érthető, hogy az AB alkotmányellenes mulasztást állapított meg, és felhívta az országgyűlést a pontosításra, az alapjogsértő törvényhelyeket azonban nem semmisítette meg.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik