Nem számítottak ekkora támadásra az ukránok

Még az ukrán parlament nemzetbiztonsági és védelmi bizottságát is meglepte az orosz agresszió, főként méreteit illetően - mondta el Olekszandr Zavitnyevics, a testület elnöke az RBK ukrán hírügynökségnek adott terjedelmes interjújában.

- Nem lehet mondani, hogy felkészületlen volt az ország, de azt se, hogy számított ekkora támadásra, valahol középen van az igazság. Ahhoz képest, hogy sokan azt hitték, 3-5 nap alatt összeomlunk, még ha nem mindent tettünk is meg száz százalékosan, többnyire helyesen jártunk el.

Történtek persze súlyos mulasztások. Herszont és Melitopolt túl gyorsan elérték az oroszok, ezt megakadályozandó például hidakat kellett volna felrobbantani - vizsgálják is az okokat, miért nem történt meg ez -, ha kimutatható a felelősség, a büntetés nem marad el. Zavitnyevics elismerte, a hadsereg fegyverzettel való ellátásában is voltak gondok, ez se új keletű. A megrendelés alapvetően a védelmi minisztérium dolga, de a bizottságban korábban is vitáztak arról, szükséges-e ezt vagy azt beszerezni, megfelel-e az ukrán katonai stratégia igényeinek.

- jegyezte meg a bizottsági elnök. Gyakran előfordult, hogy módosítottak a megrendeléseken, olykor 10-15-20 százalékban is. Volt, hogy bizonyos fegyvereket utóbb teljesen kihagytak, máskor a bizottsági ülésen derült ki, hogy az exportőrök a beérkezett szállítmányból egyes tételeket már el is adtak.

Bizonyos dolgok beszerzésében - mint például páncélmellény, gyógyszerek, drónok, autók - az ukrán állam a háború ötödik hónapjában is elsősorban önkéntesekre támaszkodik. Zavitnyevics elismerte ezt, és szerinte azt sem kell titkolni, hogy fegyverből, védelmi eszközökből, mi több, még egyenruhából sem volt annyi, amennyi kellett volna. A stratégiai tartalék rendelkezésre állt, de nem oly mértékben, ami egy nagyméretű háború megvívásához szükséges, és logisztikai problémák is fölmerültek.

A parlamenti bizottság értékelése szerint a katonai-ipari komplexum 80- 90 százaléka károsodott, több vállalat megsemmisült, teljes megújulásra van szükség.

- Egyes dolgokat el kell felejteni. Vadászgépeket például nem kell majd gyártani, az ukrán légierőnek szükséges mennyiségben ez nem volna gazdaságos, a szervizelésről és az oktató központokról persze gondoskodni kell.

A bizottsági elnök méltatta, hogy a nyugati partnerek módosították álláspontjukat a nehézfegyverek szállításáról.

- Ehhez persze időre volt szükségük, de végül megértették, hogy nemcsak magunkért harcolunk, hanem az egész civilizált világért is.

Több mindent ugyanakkor a piacról kell beszerezni. Zavitnyevics elmondta, hogy már nem a GDP hat százalékát költik védelmi célokra, hanem jóval többet annál. Csak bérekre több mint negyven milliárd hrivnyát havonta, a katonáknak pedig - ugyancsak havonta - annyit fizetnek, mint korábban egy esztendő alatt.

Az ukrán parlament nemzetbiztonsági és védelmi bizottságának elnöke úgy véli, nem lehet kizárni az újabb támadásokat Kijev és más nagyvárosok ellen: az ellenség változatlanul az egész országot el akarja foglalni - mondta. Zavitnyevics arra számít, hogy a háború aktív szakasza még ősszel is tart majd.

Bár a NATO tagságról Ukrajna hivatalosan továbbra sem mondott le, hiszen ahhoz módosítani kellene az alkotmányt, de a bizottsági elnök szerint most inkább különféle biztonsági szövetségek összehozására kell törekedni, például Nagy-Britanniával, Lengyelországgal, a balti államokkal. A lényeg, hogy Ukrajna nem maradhat egyedül.

A rada szakbizottságának elnöke végül kijelentette, a háború Ukrajna teljes győzelmével, Oroszország teljes vereségével ér majd véget, annak minden következményével. A riporter újabb kérdésére, hogy tényleg katonai győzelemre gondol-e, hiszen még a hatalom köreiből is hallhatók olyan kijelentések, miszerint minden háború, bárhogyan folyt is le, béketárgyalásokkal ér véget, Zavitnyevics azt mondta:

- Már válaszoltam Önnek. Mindannyian Ukrajna győzelmét akarjuk.