Nemcsak az Alaptörvény tizedik, hanem a kilencedik módosításáról is döntöttek

Mint ismeretes, az április 21-i Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: a kormány az Alaptörvény módosítását kezdeményezi, hogy háború esetén a kabinet cselekvőképessége biztosított legyen, ezért elmondása szerint 

A bejelentés alapján arra lehetett következtetni, hogy a kormány még a veszélyhelyzet május 31-i megszűnése előtt szeretné tető alá hozni az Alaptörvény tizedik módosítását. Bonyolította azonban a kérdést, hogy a veszélyhelyzetre az Alaptörvény legutóbbi, kilencedik módosítása is több rendelkezést tartalmaz, amelyek viszont csak jövő év közepén léptek volna hatályba.

Nyolc hónappal korábban

Varga Judit igazságügyi miniszter május 3-án hivatalos Facebook-oldalán jelentette be, hogy benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény tizedik módosítását. Nos, a javaslat úgy kívánta megoldani a tizedik módosítás szinkronba kerülését a javarészt csak 2023. július 1-jén hatályba lépő kilencedikkel, hogy a veszélyhelyzet új esetkörét két szakaszban iktatja be az Alaptörvénybe: az 1. cikk a kihirdetését követő napon, míg a 2. cikk – a kilencedik módosítással együtt – 2023. július 1-jén. 

A tizedik módosítás legfontosabb rendelkezése szerint az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében az „A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás” szövegrész helyébe az „A Kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás” szöveg lép.

Ez a módosítás az Alaptörvény 2022. november 1-jétől hatályos szövegébe iktatja be a veszélyhelyzet új esetkörét:

A Kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.

A kormányjavaslat szerint ez azt jelenti, hogy a veszélyhelyzet kihirdetéséhez a háborús helyzetnek, a fegyveres konfliktusnak vagy a humanitárius katasztrófának Magyarország területén kívül, Magyarországgal szomszédos államban kell fennállnia. A háborús helyzet fogalmát a nemzetközi hadijog szerint kell értelmezni. 

Az indoklás szerint az Alaptörvény módosítása nem változtat azon az alkotmányossági elven, hogy különleges jogrend kihirdetésére kizárólag akkor van lehetőség, ha a szomszédos államban bekövetkezett eseményeknek ténylegesen van súlyos – különösen humanitárius, gazdasági – hatása Magyarországon, illetve e súlyos hatások bekövetkeztének veszélye reális.

A jogkövető közönség megnyugtatására a kétharmados jogszabály utolsó cikke azt is elrendeli, hogy az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegét a módosítás hatálybalépését követően haladéktalanul közzé kell tenni a hivatalos lapban.

A különleges jogrend reformja

Az Alaptörvény tizedik módosítása érinti a kilencediket is. Mint ismeretes, az Alaptörvény kilencedik módosítása (2020. december 22.) alkotmányos tétellé emelte, hogy

az anya nő, az apa férfi.

Emellett ugyanakkor kevesebb figyelmet kaptak azok az alkotmányos rendelkezések, amelyek nyomán a korábbi hat helyett három esetkörre – a hadiállapotra, a szükségállapotra és a veszélyhelyzetre – csökken a különleges jogrendi helyzetek száma. Vagyis kikerül az Alaptörvényből a megelőző védelmi helyzet, a terrorveszélyhelyzet és a váratlan támadás, míg a rendkívüli állapot helyére a hadiállapot lép. 

Az előterjesztéshez fűzött kormányzati indoklás szerint ennek a módosításnak az a célja, hogy

a különleges jogrendi szabályozás átláthatóbb legyen, a normál jogrendi működés és válságkezelés szabályaihoz igazodva illeszkedjen a fokozatosság elvéhez és ez által a legsúlyosabb kihívásokra és fenyegetésekre fókuszáljon, de mindezt korszerű módon, a változó biztonsági környezethez igazodva és a korábbi szabályozáshoz mérten további garanciák beiktatásával valósítsa meg.

Ami a részleteket illeti, az Alaptörvény alapján a katonai szolgálat kizárólag hadiállapot idején válik elrendelhetővé, tekintettel arra, hogy a megelőző védelmi helyzet intézménye részlegesen beépül a hadiállapot szabályozásába.

Figyelemmel arra, hogy a rendkívüli állapot helyére a hadiállapot lép, az Országgyűlés döntései között a hadiállapot kinyilvánításának helyét a békekötésről való döntéshozatallal összekapcsolva a háborús helyzet kinyilvánítása veszi át. Ezzel együtt az Alaptörvény kizárólag fogalmi változtatást vezet be annak kapcsán, hogy a parlament a korábbi „hadiállapot kinyilvánítása” helyett a „háborús helyzet kinyilvánítása” esetén hirdethet ki hadiállapotot. A szabályozás ugyanakkor változatlanul hagyja a szavazatarányt: továbbra is az összes országgyűlési képviselő kétharmada kell ehhez a döntéshez.

Az Alaptörvény 47. cikk (3) bekezdését az EU- és a NATO-műveletekre vonatkozó kormányzati felhatalmazásra nézve kiegészítik az Országgyűlés által törvényben megerősített nemzetközi védelmi és biztonsági együttműködési szervezet döntésén alapuló műveletekkel összefüggő döntéshozatallal.

Az Alaptörvény 49. cikke a hadiállapotról szól. Ez a korábbi rendkívüli állapot elemeit ötvözi az eddigi megelőző védelmi helyzet egyes szabályaival, továbbá a változó biztonsági környezet követelményeivel. Így ebbe a körbe tartoznak azok a nem fegyveres fenyegetések is, amelyek 

A hadiállapot kihirdetésére a parlament háborús helyzet kinyilvánítása, háborús veszély, illetve külső fegyveres támadás, hatásában külső fegyveres támadással egyenértékű cselekmény, valamint ezek közvetlen veszélye, továbbá kollektív védelemre irányuló szövetségesi kötelezettség teljesítése esetén jogosult.

Az Alaptörvény 50. cikke a szükségállapot új szabályozását tartalmazza. Ebben jelentős változás, hogy az Országgyűlés a szükségállapotot nemcsak az alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekmény esetén hirdetheti ki, hanem az alkotmányos rend felforgatására vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekmény, illetve az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető súlyos, jogellenes cselekmény esetén is.

Az 51. cikk a veszélyhelyzet új szabályait részletezi. A veszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó szabályok lényegében megegyeznek a hatályos szöveggel azzal az eltéréssel, hogy az „élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény” fordulatot alkalmazza kihirdetési okként, ezáltal 

További fontos változás, hogy míg eddig a parlament a kormány veszélyhelyzettel összefüggő rendelete hatályának meghosszabbítására adhatott felhatalmazást, idén november 1-jétől – a hadiállapothoz és a szükségállapothoz hasonlóan – magának a veszélyhelyzetnek a harmincnapos meghosszabbításához.

Módosult a katasztrófavédelmi törvény is

Az Országgyűlés a keddi határozathozatalok során elfogadta a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítását is, amelynek rendelkezései a kihirdetést követő napon lépnek hatályba.

A katasztrófavédelmi törvény módosítása az Alaptörvény tizedik módosításához kapcsolódik, nevezetesen, az új veszélyhelyzeti esetkörre határoz meg a kormány számára a cselekvést lehetővé tévő rendelkezéseket, amelyekhez mintául az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében kihirdetett veszélyhelyzeti szabályok szolgáltak.

A törvény alapján a különleges jogrendet kiváltó esemény magyarországi hatásainak megelőzéséhez, kezeléséhez, felszámolásához kap a kormány rendkívüli intézkedési jogosultságot. Hasonlóan a korábbi veszélyhelyzeti szabályokhoz, a kormány jogi és politikai felelősségébe tartozó kérdés, hogy mely rendkívüli intézkedéseket vezeti be. Ezek bevezetése során

a rendes jogrendi eszközökkel való szabályozás lehetetlenségét vagy korlátozottságát, továbbá a ténylegesen alkalmazandó rendkívüli intézkedések előírásának jogpolitikai szegmenseit.

Az alkotmányossági követelmények érvényesülését a kormány köteles folyamatosan biztosítani, és ha a rendkívüli intézkedésekkel való kormányzati eljárásnak – ideértve az alapvető jog korlátozását vagy felfüggesztését – a feltételei nem állnak fenn,

az alapvető jog korlátozásának vagy felfüggesztésének megszüntetéséről. A szabályozással kapcsolatos további garanciális szabály, hogy a kormány által hozott veszélyhelyzeti intézkedéseket erre irányuló indítványra az Alkotmánybíróság köteles felülvizsgálni.

(Borítókép: Az Országház főlépcsője, előtérben az Alaptörvény 2014. május 26-án. Fotó: Beliczay László / MTI)