Városháza ügyében felállított fővárosi vizsgálóbizottság munkája ma lezárult – közölte Facebook-oldalán Soproni Tamás, Terézváros polgármestere.
A testület azután alakult meg, hogy felvételek és különböző feltételezések jelentek meg a sajtóban arról, hogy a Karácsony-féle városvezetés el akarná adni a Városházát. A bizottság feladata az, hogy a Városháza és a fővárosi önkormányzat más ingatlanjainak hasznosításával összefüggő állításokat tartalmazó, nemrégiben nyilvánosságra került hangfelvételekkel összefüggésben vizsgálatot folytasson le. Továbbá vizsgálnia kell a hangfelvételeken elhangzott állítások valóságtartalmát, a készítés, valamint a nyilvánosságra kerülés körülményeit, különösen figyelemmel a 2022. évi országgyűlési választásba való esetleges idegen beavatkozás lehetőségére.
Soproni a testület alelnökeként azt közölte:
Büszke vagyok rá, hogy a főváros vezetése a teljes átláthatóságra való törekvéséről tett tanúbizonyságot, amikor támogatta az ügyben a vizsgálóbizottság felállítását. A munka során több mint 10 embert hallgattunk meg sok-sok órán keresztül, mely meghallgatások és a rendelkezésünkre álló mintegy 5,5 GB terjedelmű dokumentumtömeg alapján a következő megállapításokat tettük:
- Nem született arra vonatkozó döntés a 2019. októberében megválasztott városvezetés részéről, hogy a Városháza épülete eladásra kerüljön. Ezzel ellentétben a Főpolgármesteri Hivatal által nyilvánosságra hozott döntés-előkészítő anyag alapján a Főpolgármesteri Kabinet 2020. november 26-ai ülésén a főpolgármester a Városháza épület további fejlesztésére vonatkozó irányokat határozott meg.
- A Vizsgálóbizottság tagjai áttekintették a 2019 októbere óta elindított vagy lezárt ingatlanértékesítések teljes dokumentációját (értékbecslések, pályázati dokumentációk, beérkezett pályázatok, bontási jegyzőkönyvek, adásvételi szerződések, elővásárlási jogról való lemondások, birtokbaadási jegyzőkönyvek), ez alapján egyetlen bizottsági tag sem tudott megjelölni olyan szűkítő feltételt a pályázati kiírásban, amely a hangfelvételeken szereplő „irányított pályázatra” vonatkozó sejtetéseket alátámasztotta volna.
- A Fővárosi Önkormányzat ingatlanértékesítésének kialakult eljárása a döntés-előkészítés számos hatáskörrel rendelkező szerv közötti megosztására, ennek során egymás ellenőrzésére, illetve a teljes átláthatóságra épül. Az ingatlanértékesítés integritását sértő, befolyásolásra irányuló kísérletek erre figyelemmel olyan sok személy bevonását tennék szükségessé, amely azok titokban maradásának esélyét lényegében kizárják.
- A megvágottan nyilvánosságra hozott hangfelvételeken Gansperger Gyula által emlegetett „jutalékos rendszer” kapcsán megállapítást nyert (írásban és szóban tett nyilatkozatok alapján), hogy a rendszert állítólagosan működtető Berki Zsolt nem ismeri és nem volt kapcsolatban Karácsony Gergely főpolgármesterrel (2019-), Tarlós István volt főpolgármesterrel (2010-2019) és Kiss Ambrus főpolgármester-helyettessel (2019-) sem. A két érintett nyilatkozata szerint Berki Zsolt több alkalommal találkozott Bagdy Gábor volt főpolgármester-helyettessel (2010-2019), amely találkozókon a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok értékesítése iránt érdeklődött. A Vizsgálóbizottság az általa megvizsgált anyagok, továbbá írásbeli és szóbeli nyilatkozatok alapján nem találta semmilyen nyomát, hogy a hangfelvételeken szereplő ún. „jutalékos rendszer” működött volna a Fővárosi Önkormányzat értékesítései során.
- A Vizsgálóbizottság szakértőt hallgatott meg azzal összefüggésben, hogy „a hangfelvételek készítésének, annak összevágásának és nyilvánosságra hozatalának módja milyen egyezést mutat az orosz típusú dezinformációs kampányokkal, illetve ebből levonható-e következtetés arra nézve, hogy a hangfelvételek nyilvánosságra kerülése összefüggésbe hozható a 2022. évi országgyűlési választásba való esetleges idegen beavatkozás lehetőségével”. A Vizsgálóbizottság kompetencia hiányában a konkrét ügyre vonatkozóan nem tud kellő mélységű vizsgálatokat elvégezni, ugyanakkor a szakértői vélemény alapján a 2022. évi választások az orosz biztonságpolitikai törekvések szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak, amelyből más országok tapasztalatai alapján a választásokba az orosz érdekeltségek felhasználásával való beavatkozás lehetősége is felvetődik. Ennek részletesebb vizsgálata más állami szervek kompetenciájába tartozik.
