Az amerikaikat már Ukrajna elhagyására szólítják fel, az EU inkább nem dramatizálná tovább a helyzetet

Egyre több az olyan lépés, amely villámgyorsan belobbanthatja az egyelőre hideg háborút.

Az esetleges orosz invázió jelentette fenyegetés árnyékában az Egyesült Államok külügyminisztériuma Ukrajna elhagyására szólította fel a kijevi amerikai nagykövetség munkatársainak a hozzátartozóit. El kell hagynia a kelet-Európai országot a kisegítő nagykövetségi személyzetnek is, a vége pedig az lesz, hogy visszahívnak több munkatársat, a nagykövetség csökkentett létszámmal fog működni – írja a CNN a State Department vasárnap esti közleményére hivatkozva. Evakuálási akcióról egyelőre nincs szó, az érintetteknek egyelőre önkéntes alapon távozhatnak, de a külügyminisztériumi figyelmeztetés szerint minden amerikai állampolgárnak mennie kellene, aki pedig Ukrajnába akarna utazni, halasszon, mert fennáll a veszély, hogy zaklatni fogják.

Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési forrásai szerint az orosz hadvezetés már 127 ezer katonát vezényelt a határra. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője a múlt héten azt mondta, az orosz katonai egységek olyan helyzetben vannak, hogy hogy bármikor parancsot kaphatnak az offenzívára Vlagyimir Putyin orosz elnök rezsimjétől.

A State Department a kijevi amerikai nagykövetség kérésre döntött a figyelmeztetésről, amelyet bejelentése szerint követ az Egyesült Királyság is, az Európai Unió azonban némi távolságtartással szemléli az egészet. Josep Borrell EU-s kül- és biztonságpolitikai főképviselő úgy nyilatkozott, „nem kell dramatizálni a helyzetet”, amíg tart a párbeszéd Oroszországgal. Ukrajna a maga részéről korainak nevezte az amerikai és a brit lépést.

Zöld asztal, veszélyes játszmák

Hétvégén egyébként egyetlen, a diplomáciai rendezésre reményt adó eldugott kis hír jelent meg az Ukrajna orosz fenyegetettsége miatt élesedő feszültségről szóló információk k között: kedden, még ha csak szakértői szinten is, de Párizsban újra a zöld asztalhoz ülnek a normandiai négyek, azaz a francia és a német diplomácia jelenlétében és közvetítésével tárgyalnak az orosz és az ukrán fél.

A kelet-ukrajnai tűzszünetet 2014 szeptemberében Minszkben tető alá hozó, de a politikai rendezésben eredményt felmutatni képtelen „minszki folyamat” évek óta elakadt. Most viszont tényleg ez az egyetlen remény a politikai rendezésre, hiszen minden oldalról csak az egyre harciasabb nyilatkozatok, fegyverszállítmányok és a katonai felvonulás lépései tapasztalhatók. Igen veszélyes játszmába kezdett Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóháza, a duma elnöke, bejelentette, hogy ezen a héten konzultációra hívja az frakcióivezetőket a két szakadár kelet-ukrajnai entitás, a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság függetlenségének elismeréséről. Szerinte erre azért lenne szükség, mert a kijevi vezetés „semmibe veszi” a minszki megállapodásokat, a NATO pedig meg akarja szállni Ukrajnát.

A szakadár köztársaságok elismerését az erősödő és egyre önjáróbbnak bizonyuló, Gennagyij Zjuganov vezette Kommunista Párt képviselői kezdeményezték, a kormánypárti házelnök pedig felkarolta. A Kreml ingerülten reagált a bejelentésre, Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő úgy fogalmazott, a javaslat kezdeményezőinek kerülniük kellene, hogy ilyen kényes ügyben politikai pontszerzésre törekedjenek.

A brit kormány közleményben jelentette be, hogy hírszerzési információk szerint a Kreml meg akarja dönteni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és egy Ukrajnában betiltott oroszpárti televízió tulajdonosát, Jevhenyij Murajevet akarja hatalomba juttatni. Azt az amerikaiak is megerősítették, hogy az oroszok bábállamot akarnak kreálni Ukrajnából, ugyanakkor az ukrán és az orosz kormány is cáfolta, hogy ennek lenne valóságalapja. Németországban közben kénytelen volt lemondani a haditengerészet parancsnoka, miután azt nyilatkozta, hogy Oroszországnak meg kellene adni a kellő tiszteletet és megállapodni vele, mert úgysem adják vissza Ukrajnának a Krímet. Németország az amerikaiakkal és a britekkel ellentétben nem szállít fegyvereket Ukrajnának és a balti országoknak sem engedélyezte, hogy saját készleteikből német gyártmányú hadianyagot adjanak át a fenyegetett országnak.

Szombaton megérkezett Kijevbe annak a 200 millió dolláros amerikai katonai segélynek az első része, amelyre Joe Biden amerikai elnök decemberben bólintott rá. A 90 tonna haditechnikai eszköz részben az élet kioltására alkalmas védelmi fegyverzetből áll, és éppen ez az, amit Oroszország sérelmez. Mindenesetre az ígéretek szerint folytatódnak az amerikai-orosz diplomáciai egyeztetések, Moszkva erre a hétre várja Washington és a NATO írásos válaszait saját követeléseire.

Belaruszba ugyanakkor múlt hét végén elkezdek érkezni az orosz katonák és fegyverek, köztük SZU 25-ös vadászgépek és légvédelmi rakéták. A hivatalos verzió szerint az orosz és a belarusz haderő nagyszabású hadgyakorlatra készül - az csak véletlen, hogy épp a lengyel és a litván határ mentén. Azonban ezzel is csak erősítik azt a nyugati gyanút, hogy a pattanásig feszült helyzetben Oroszország újabb támadási folyósót készít elő Ukrajna ellen.