szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az Osloban zajló egyeztetésekről a norvég külügyminiszter közölte: nem jelentik a tálibok diplomáciai elismerését vagy legitimizálását.

Tálib hatalomátvétel Afganisztánban
Káoszt okozott Afganisztánban az amerikai csapatok kivonulása, tálib szélsőségeseknek alig néhány nap alatt sikerült átvenniük a hatalmat az országban. Mi lesz ebből: polgárháború? Afgán emirátus? Kövesse a legfrissebb fejleményeket cikksorozatunkban!
Friss cikkek a témában

Megkezdődtek a nyugati országok képviselői és az afganisztáni tálibok közti tárgyalások az ázsiai országot sújtó humanitárius válság enyhítéséről és az afganisztáni emberi jogi helyzetről Oslóban. A háromnaposra tervezett tárgyalássorozat a tálib kormány külügyminisztere, Amír Hán Mottaki vezette küldöttség és az afgán civil társadalom képviselőinek megbeszéléseivel indult meg – ismertette a házigazda norvég kormány. A jövő hét elején amerikai, illetve európai diplomatákkal folytatnak megbeszéléseket.

Az egyeztetések zárt ajtók mögött zajlanak. Ez az első hivatalos tárgyalás európai területen a nemzetközi elismeréssel nem rendelkező tálib kormány és a nyugati országok képviselői között.

Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter még a tárgyalások kezdete előtt kijelentette, hogy az oslói megbeszélések nem jelentik a tálibok diplomáciai elismerését vagy esetleges legitimizálását. „Ugyanakkor beszélnünk kell az országot de facto kormányzó hatóságokkal. Nem szabad engednünk, hogy a politikai helyzet egy még súlyosabb humanitárius katasztrófában végződjön” – emelte ki a tárcavezető.

A tálibok mindemellett reményüket fejezték, hogy a javítani tudnak majd a nyugati országokkal fenntartott kapcsolataikon.

A szélsőséges tálibok tavaly augusztusi hatalomátvétele óta Afganisztánban tovább mélyült a humanitárius válság, mert a nyugati országok – valamint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap – felfüggesztették a segélyek folyósítását, az Egyesült Államok pedig befagyasztotta az afgán központi bank számláit.

António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön az AP amerikai hírügynökségnek adott interjújában óva intett a kollektív bűnösség elvétől, hangsúlyozva, hogy nem szabad az afgán népet büntetni a tálib vezetés hibáiért, és a nélkülöző ázsiai országba szánt humanitárius segélyek mielőbbi újraindítását sürgette.

Kai Eide, az ENSZ egykori afganisztáni különmegbízottja az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy nem lehet az ország támogatását fenntartani a tálibok megkerülésével, valamilyen úton módon Afganisztán de facto urait is be kell vonni a segélyezés menetébe.