Még nem mondtak le az üzemanyagcelláról a gyártók

A Research & Markets piackutató elemzése szerint 2020 végéig, megjelenésük óta több mint 27.500 hidrogén üzemanyagcellás autót adtak el világszerte. Ez a szám kifejezetten alacsony az utakon lévő akkumulátoros elektromos modellek számához viszonyítva, az értékesítések azonban felívelőben vannak. Csak 2020-ban körülbelül 8500 hidrogénhajtású autó került az utakra, 2021-ben pedig csak augusztusig 11.200 darab eladást regisztráltak az SNE Research adatai szerint. 91,4 százalékos összevont részesedéssel a piac szinte egészét kettő gyártó, a Hyundai és a Toyota uralta, melyek azok közé az OEM-ek közé tartoznak, amik az akkumulátoros elektromos hajtások dominanciája ellenére nem mondtak le az üzemanyagcelláról.

A cél az eladások növelése

A Hyundai 1998 óta foglalkozik üzemanyagcellás járművek fejlesztésével. Az első ilyen modelljét, az ix35-öt, ami egyúttal az első sorozatban gyártott üzemanyagcellás autó is a világon, 2013-ban dobta piacra. A Hyundai ma az ix35 utódját, a Nexo SUV-t kínálja.

A koreai vállalat nagy jövőt jósol a hidrogén üzemanyagcellás hajtásnak, aminek területén vezető szerepre törekszik, és 2030-ra évi 500 ezer üzemanyagcellás járművet tervez gyártani. Stratégiáját a haszonjárművek szegmensére építi, ugyanakkor, hogy bővítse hidrogénhajtású autóinak kínálatát, a még gyártásban nem lévő Staria egyterűből üzemanyagcellás változatot is fejleszteni fog, amit 2023 végén tervez leleplezni.

A hidrogénes személyautók piacának másik nagy játékosa, a Toyota mára körülbelül három évtizede fejleszt ilyen járműveket. A Mirai 2014-ben mutatkozott be Japánban, egy évvel később pedig Európában és az USA-ban. A típus második generációját 2020-ban mutatta be, azzal a céllal, hogy tízszer annyit értékesítsen belőle, mint az elődmodellből. A ma kapható Mirai teljesen új alapokra épül, a korábbinál fejlettebb hajtáslánca egy töltéssel 650 kilométer megtételét teszi lehetővé. számára.

Szintén kínál hidrogén üzemanyagcellás személyautót a Honda, ami annak ellenére, hogy a 80-as évek vége óta végez fejlesztéseket a területen, piaci részesedése a töredéke a Toyotáénak és a Hyundai-énak. A vállalat 2016 óta a Clarity Fuel Cell-t forgalmazza, ami saját mérése szerint 750 kilométert tehet meg egy tankolással. A Honda a fejlett piacokon 2040-re tűzte ki a teljes elektrifikációt, az átmenetben pedig mind az akkumulátoros, mind az üzemanyagcellás technológiának szerepet szán.

Mások is látnak fantáziát a hidrogénben

A Hyundai-on és a kettő japán OEM-en kívül több másik autógyártó is fektet hidrogénes személyautókba. Ezek egyike a BMW, ami 2013 óta működik együtt a Toyotával a hidrogén üzemanyagcellás technológia területén. A bajor vállalat modellje, a BMW iX5 Hydrogen egyelőre a prototípus fázisban jár, a tesztelési célú, kis sorozatú gyártásának megkezdése pedig idén várható.

Egy másik német prémium, az Audi a Reuters-szel megosztotta, hogy egy több mint száz fős mérnökcsapatot dedikál hidrogén üzemanyagcellák kutatásának, kiszolgálva az egész VW konszernt. A csapat már több prototípust is épített.

A Jaguar Land Rovernek meggyőződése, hogy a hidrogén szerepet fog kapni a jövő mobilitásában, és 2021-ben egy hidrogén üzemanyagcellás Land Rover Defenderrel kezdett tesztekbe.

A kínai Great Wall a következő három évben közel félmilliárd dollárt fektet hidrogéntechnológiákba és kinyilvánított célja azokon alapuló személyautók gyártása. Utóbbi igaz a Geely-re is, ami 2025-től fogja kínálni első üzemanyagcellás modelljét.

Voltak, akik kiszálltak

Vannak azonban olyan gyártók is, amik lemondtak az üzemanyagcellák személyautókban történő alkalmazásáról. A Green Car Reports 2020-ban írta meg, hogy a General Motors jövőben bevezetendő elektromos modelljei között nem lesznek hidrogénhajtásúak, továbbá a Daimler is ebben az évben döntött úgy, hogy leállítja a Mercedes-Benz GLC SUV üzemanyagcellás változatának gyártását.

A Mercedes ennek ellenére még nem temette teljesen a projektet. A Reuters-nek egy ügyhöz közel álló forrás elárulta, hogy azt könnyen újraéleszthetik, amennyiben a politikai széljárás megváltozik, és a hidrogénes autók promótálásába kezd.

Bizonytalan jövő

Bár számos gyártónál futnak projektek, a hidrogén üzemanyagcellás autók fejlesztésére csak töredék annyi befektetés irányul, mint az akkumulátoros elektromos hajtáséra. Az LMC Automotive a rivális technológia könnyebben elérhető mérethatékonyságával, valamint a hidrogénes töltőhálózat fejletlenségével magyarázza az üzemanyagcellák háttérbe szorulását.

A BloombergNEF egy 2021-es, a szabályozási környezet további szigorodásával nem számoló előrejelzése szerint a hidrogén üzemanyagcellás személyautók nagy volumenű értékesítése csak a következő évtizedben várható. Így 2040-re 8,6 millió lesz belőlük a világ útjain, ami kevesebb mint egy százaléka a világ autóállományának.

Mindazonáltal a hidrogén üzemanyagcellának helye van a jövő kibocsátásmentes mobilitásában. A hajtáslánc a hideg és meleg által kevéssé befolyásolt nagy hatótávolságot, valamint gyors töltést kínál. Ezen tulajdonságai kiválóan alkalmassá teszik a nagy terheléssel nagy távolságokat megtevő haszongépjárművek, például kamionok mozgatására, amit több gyártó is felismert.

Hogy a technológiára milyen jövő vár az autózásban, még nem látni egyértelműen, az viszont biztos, hogy sok fog múlni a fejlesztésébe invesztáló gyártók elkötelezettségén, illetve a politika támogatásán.