Kemény árat fizet, aki ezt az étrendet követi: csomó magyar választja a hagyományos helyett

Ahogy az alternatív étkezési szokások egyre törnek előre, úgy könnyen elképzelhető, hogy egyre több háztartásban élnek olyan személyek, akik teljesen vagy részben már ezek alapján alakítják ki a menüjüket. Az egyik ilyen, Magyarországon is egyre népszerűbb „étkezési irányzat” a veganizmus is, aminek a követőit vegánoknak nevezik. Ha most „csak” a táplálkozás területére szorítkozó veganizmusról beszélünk, akkor a legegyszerűbb formájában ez azt jelenti, hogy az ilyen étrendet követők nem esznek állati eredetű dolgokat.

Jelen cikknek nem célja ideológiailag boncolgatni a veganizmust, mint állatjogi mozgalmat, ezért mi most kifejezetten csak azokra az ételekre hagyatkozunk, amiket a boltokban ’vegán’ ételként meg tudunk vásárolni. Nevezetesen, azt fogjuk modellezni, hogyha például egy páros tagja eszik húst és állati eredetű készítményeket, viszont a páros másik tagja nem, akkor ha „ugyanazt” a menüt szeretnék fogyasztani, mondjuk egy hotdogot vagy reggel egy tál müzlit, akkor mennyibe kerül a virsli, illetve ennek megfelelő vegán párja, vagy ugyanígy, mennyibe kerül egy liter tej vagy ennek megfelelő vegán párja.

Az összehasonlításban szereplő árak internetes árak, de igyekeztünk modellezni egy teljesen véletlenszerű bolti bevásárlást, ahol állati eredetű és növényi eredetű termékeket is lehet kapni. Fontos megjegyezni, hogy összehasonlításkor nem volt célunk kifejezetten a legolcsóbb húsos árakat, a legdrágább vegán (vagy fordítva) összehasonlítani. Ilyen téren tehát amennyire csak lehet, törekedtünk az egyensúlyra. Még mielőtt azonban összehasonlítanánk a termékeket, és azok árait, néhány alapvető iránymutatást érdemes megtenni:

• húsok esetében a legnagyobb magyar élelmiszer-láncoknál sokkal nagyobb a választék, mint vegán „helyettesítőjük” estében, így például még virsliből, párizsiból vagy pörköltnek való húsból gyakorlatilag rengeteg termék közül választhatunk, vegán termékekből koránt sincs ekkora választék;
• ez pedig alapvetően befolyásolja az árakat is, hiszen például egy húskészítmény, mondjuk egy párizsi árát erőteljesen meghatározza például, hogy mekkora a hústartalma a készítménynek, míg egy vegán szendvicsfeltét esetében ez értelemszerűen nem játszik, sok esetben jó, hogyha egy boltban, nagybevásárláskor 1-2 ilyen terméket egyáltalán taláni;
• ezt a problémát igyekeztük úgy áthidalni, hogy a húsos termékek esetében az olcsóbb és felsőbb kategóriás árakat is feltüntettük (ezt majd a későbbiekben jelezzük), és a végső összeszámoláskor ezek átlagárát hasonlítottuk össze a vegán párokkal, ezzel próbáltuk megelőzni azt a vádat, hogy a legolcsóbb (legrosszabb minőségű) húsok árát hasonlítsuk össze a vegán párokkal csak azért, hogy mindenképpen az utóbbiak (vagy előbbiek) legyenek drágábbak.

Mennyire érzi meg a tárcánk a táplálkozási-váltást?

Ahogy a táblázatból látszik, jókora mennyiségű, népszerű állati eredetű ételt tudunk most már szinte bármelyik boltban kiváltani valamilyen növényi alapúra. Így például ha kipróbálnánk egy növényi hozzátevőkből álló hotdogot, akkor simán találunk vegán virslit, sőt akár vegán majonézt is bele. e ennél összetettebb ételeket is kreálhatunk növényi alapon, így például a klasszikus marhaburgert, céklaburgerre cserélhetjük, a sima bolognaiba darált hús helyett kerülhet szója granulátom, sőt, egy pulled porkot elkészíthetünk sertéslapockából, de akár jackfruitból is (címlapképünkön egyébként egy jackfruitból készült „pulled pork” étel látható).

Igen ám, de ahogy a táblázatból a fekete színnel jelzett vegán párok árából látható, némileg mélyebben kell a zsebébe nyúlni annak, aki klasszikus állati alapanyagú ételeket cserélnie növényire. Jóformán a listán nem is igen találni olyan termékeket, ahol a növényi alapú pár olcsóbb lenne. Sőt!

Amik viszont egyes esetekben olcsóbbak lehetnek az állati alapanyagú élelmiszerek közül, azok viszont saját termékskálájukon eléggé alacsony minőséget képviselnek. Nevezetesen például olyan húskészítményekről van szó, amik azért annyira olcsóak, mert a szó szoros értelmében húst keveset tartalmaznak. Így fordulhat elő például, hogy a boltokban simán találni olyan párizsit, ami olcsóbb, mint például egy vegán szendvicsfeltét. Ilyen értelemben, ezeknél a termékeknél tehát nehézkes az összehasonlítás, pontosan azért, amit a bevezetőben írtunk, a vegán párokból jó, ha egy-kettőt találni a boltokban.

Az árkülönbségek mértéke a tejek esetében is jól kivehető, míg egy átlagos UHT tej ára zsírszázaléktól és márkától függően kb. 199-360 forint között mozog, addig a növényi tejek esetében néhány évvel ezelőttig jóformán csak 800-900 forintos tételeket lehetett találni, az utóbbi évek eredménye, hogy most már növényi alapú, tej jellegű italokat 400 forintos ár környékén is lehet vásárolni, ám ez még így is drágább, mint a tej. És ezek jellemzően nem kókusz, kesudió vagy mandula alapú italok, inkább szója vagy rizs.

A listánkon szereplő majonéz – vegán majonéz (veganéz) pár abból a szempontból érdekes, hogy ez ugyanazon gyártó, egyazon boltban lévő terméke. A klasszikus majonéz viszont 400 grammos kiszerelésű a polcon, míg a vegán párja csupán 270 grammos. Így, ha egymás mellett látjuk a két terméket, akkor az áruk igen hasonló. A bökkenő csak az, hogy a vegán párba jóval kevesebb mennyiség van a termékből. Ezt a kereskedői/gyártói módszert egyébként más állati vs. növényi eredetű termék esetében is megfigyelhető, sokszor így próbálják ugyanis elrejteni a valós árkülönbséget. Pontosan ezért vannak feltüntetve azonban a termékeknél az egységárak, jelen esetben a kilónkénti egységár, ami a sima majonéz esetében 2 373 forint, a vegán párjánál viszont már 3 811 forint. Utóbbi tehát jóval drágább termék (pedig ebben nincs tojás például).

Mennyibe kerülne a két terméksor?

Az tehát a táblázatból látható, ha sok esetben, ha nem is sokkal, de azért többnyire a vegán ételpárok magasabb áron vásárolhatók meg, mint a klasszikus, állati eredetűek. De hogy mégis pontosan mennyivel, azt most úgy fogjuk modellezni, hogy a táblázatban szereplő termékek mindegyikéből megvásárolunk egy egységnyit az állati alapú, és egy egységnyit a növényi alapú termékekből. A számításhoz még annyit, hogy ahol –tól, -ig összeget használtunk, ott ennek a két számnak az átlagát vesszük az egy egységnyi termékünk (átlag)árának. Lássuk a medvét!

Ha összehasonlítjuk a két terméksort, akkor látható, hogy a 10 vegán termék megvásárlása 2 772 forinttal többe kerül. Mindez azt jelenti, hogy a 10 növényi alapú termék ára összesen

majd 49 százalékkal magasabb az állati alapú 10 termék összegénél.

Egyelőre tehát az látszik, hogy a hazai boltokban bár már kapható néhány vegán „ételpár”tétel, de ezeknek a termékeknek az árcédulája jóval borosabb összeget mutat, mint a klasszikus állati alapanyagok esetében. Úgyhogy aki részlegesen vagy akár teljesen átállna a növényi alapú,„helyettesítő” termékek élvezetére, az készüljön fel, hogy valamivel bizonyosan többet fog költeni bevásárláskor.