Nem ugyanabban a hajtásban látják a jövőt a magyarok

Világszerte egyre több országban/régióban ismert legalább tervezet szintjén az a dátum, mikortól csak kibocsátásmentes új személyautókat lehet forgalomba helyezni. Az Európai Bizottság tavaly ismertetett javaslata szerint az Európai Unióban, így Magyarországon is, az átmenet lezárultát 2035 fogja jelölni. Az átmenetben a politika és az autógyártók is az akkumulátoros elektromos hajtásra helyezik a hangsúlyt, kérdés azonban, hogy mit gondolnak a vásárlók. Ennek kiderítésére végeztünk kérdőíves felmérést olvasóink körében.

Mint kiderült, a kitöltők 61,5 százaléka egyáltalán nem kötné határidőhöz a technológiai átmenetet, míg 7,7 százalék egy 2035-nél későbbit jelölne ki. A 2035-ös dátumot az emberek negyede támogatja, és csak 3,8 százalék hozná előrébb.

Az elektromos autók támogatottsága viszonylag nagy, igaz a villanyautóra voksolók kétharmada még mindig csak egy hibridet venne. Összesen a válaszadók 61,5 százaléka választana valamilyen elektromos modellt, ha most kellene autó vásárolnia, egy tisztán elektromos autóra pedig csak az ő harmaduk voksolna. Az alternatív hajtások választására a legtöbbeket (68,8 százalékot) a környezetvédelmi megfontolások ösztönöznének, de a példamutatást és a kedvezményeket, támogatásokat is sokan, az e-autót választók harmada említette.

A magas ár a legnagyobb probléma

Egy akkumulátoros elektromos autó vásárlásában/használatában leginkább a magas vételár akadályozza a magyarokat – ezt a tényezőt a válaszadók háromnegyede nevezte meg komoly problémának. Emellett a töltési lehetőségek hiánya és az elégtelen hatótávolság is sokaknak jelent kihívást.

Az autógyártók folyamatosan arra törekednek, hogy növeljék elektromos autóik hatótávolságát. A felmérés tanúsága szerint ahhoz, hogy a magyarok fele egyáltalán fontolóra vegye egy akkumulátoros elektromos típus vételét, annak legalább 400 kilométert kell tudnia megtenni egy töltéssel. Több vásárló bevonásához ennél nagyobb hatótáv szükséges, és az emberek egy része (7,7%) pedig a hatótávtól függetlenül teljesen elzárkózik.

Megosztottak a magyarok

Elméletben persze a kibocsátásmentes mobilitás más technológiával, név szerint a hidrogén üzemanyagcellával, valamint a hidrogént vagy szintetikus üzemanyagot használó belső égésű erőforrásokkal is megvalósítható. Előbbi technológiával készülő autók már ma is kaphatóak kereskedelmi forgalomban, míg a belső égésű motoros megoldások még csak a fejlesztési fázisban vannak.

A magyarok megosztottnak tűnnek: 42,3 százalékuk a rivális megoldásoknál kiforrottabb akkumulátoros, egy ugyanekkora másik részük pedig az alternatív üzemanyagot használó belső égésű motoros autókban látja a jövőt. Az üzemanyagcellás hajtást csak 15,4 százalék preferálja.

Az adott technológiák támogatását eltérő módon indokolták a megkérdezettek. Az akkumulátoros technológia esetében többek között a fejlesztési tartalékot és az alternatíváknál alacsonyabb árat említették, a belső égésű motor mellett szólt a már rendelkezésre álló technológia, míg az üzemanyagcella mellett a gyors töltéssel és a magas hatótávval érveltek.

Hajlandóak kompromisszumra a vásárlók

A kibocsátásmentes autók terjedésének egyik közismert akadálya a magasabb vételáruk, ez pedig az autopro.hu kutatása során is megerősítést nyert, ugyanakkor a megkérdezettek kicsivel több mint fele, 57,7 százalékuk, a benzines autónál megszokottal egyező töltési lehetőségek fennállásakor hajlandó lenne valamennyivel többet fizetni egy zéró emissziós modellért.

Ami azonban azt illeti, hogy milyen minimális feltételek fennállása esetén választanának a magyarok egy új kibocsátásmentes típust egy új hagyományos hajtásúval szemben, van, ami alapvetőbb elvárásnak bizonyult a töltési lehetőségeknél. A legtöbbek által (66,7 százalék) megjelölt feltétel a – konvencionális hajtású autóhoz képest – nem nehezebb szervizelés volt, míg az, hogy az ár ne legyen számottevően magasabb, illetve, hogy a töltési lehetőségek ne legyenek számottevően rosszabbak, csak ezután következtek. Érdekes, hogy az eredmények szerint az embereknek csak egy kisebb része várja el feltétlenül az azonos töltési lehetőségeket (33,3 százalék), illetve hatótávolságot (16,7 százalék), tehát a többség hajlandó kompromisszumra.

A magyarok tehát most még nem állnak készen arra, hogy egy emissziómentes személyautóra váltsanak, azonban nem zárkóznak el azoktól. Az átmenetet sokan az akkumulátoros elektromos, egy másik nagy csoport azonban a belső égésű motorra építve képzeli el. Ez – feltételezve, hogy hasonló igaz más országok autóvásárlóira is – azt jelenti, hogy megérheti több technológiába fektetnie az autógyártóknak, akiknek jó hír, hogy a vásárlók többsége kompromisszumkészséget mutat a töltés és a hatótávolság tekintetében.