Ezt rontja el sok magyar beteg, mikor ilyen tüneteket tapasztal: az egészségük a tét

A Dokio egészségügyi platform megbízásából a GKI Digital által végzett kutatás adatai szerint akut panaszok esetén leginkább a háziorvostól és az internetről tájékozódunk lehetséges problémáinkról.

A felmérésben megkérdezettek kétharmada, ha egészségügyi problémája van, elsősorban a továbbra is a háziorvosával szereti felvenni a kapcsolatot. A koronavírus miatt kialakult járványhelyzetben viszont a személyes konzultációs alkalmak számát a háziorvosok a fertőzés további terjedésének elkerülése érdekében minimálisra csökkentették. Ennek következtében jelentősen megnőtt a telefonos konzultációt igénylő páciensek köre, ami komoly terhelést jelentett a háziorvosoknak, nem jutott elég idő minden betegre, ezért a páciensek más megoldások felé fordultak. A felmérésben résztvevők közel tizede magánorvossal veszi fel a kapcsolatot panaszok esetén.      

Viszont azok számára is bővült a lehetőségek köre, akik nem érik el háziorvosukat vagy nem tudják, a magánellátásban kihez forduljanak. Az utóbbi időszakban egyre népszerűbbé váltak a magánszolgáltatóknál elérhető – körülbelül negyedórás – telefonos orvosi konzultációk, ahol a páciens rövid időn belül, az általa kiválasztott időpontban kérhet tanácsot egy orvostól a panaszait illetően.

Orvosi konzultáció és vizsgálatok helyett sokan az interneten néznek utána egészségügyi problémáiknak. Kutatásunk alapján minden negyedik akut panasszal rendelkező beteg online keres rá a tüneteire

- mondta Radnóczi Gergely, a Dokio társalapítója. „Ha valaki az interneten néz utána panaszainak, fontos, hogy megbízható forrásból tájékozódjon, mivel sajnos a sima internetes kereséssel rengeteg áltudományos vagy szakmaiatlan tartalmat is lehet találni egészségügyi témákban” - hívta fel a figyelmet

Senki sem jár szívesen orvoshoz, de azt mindenki elismeri, hogy van, amikor elkerülhetetlen a klinikai vizit. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy milyen esetben kell orvoshoz fordulni. A legtöbb szakember szerint tünetek, akut panaszok nélkül is fontos rendszeresen részt venni egyes szűrővizsgálatokon, és az enyhe, betegségre utaló tüneteket is jó kivizsgáltatni. Azonban több felmérés is arra mutat, hogy a magyarok nemzetközi összehasonlításban rendkívül kevés szűrővizsgálaton vesznek részt.

Az OECD legfrissebb, 2019-es adatai szerint például a mellrák szempontjából legveszélyeztetettebb csoport, az 50 és 69 év közötti magyar nők kevesebb mint 40 százaléka vett csak részt mammográfiai szűrésen. Ez Európában az egyik legalacsonyabb arány, ezzel szemben a lista élén álló Svédországban 95 százalékos a szűrési arány.

Az OECD felmérése szerint a koronavírus-járvány alatt világszerte kevesebben jutottak el orvoshoz. Magyarországon az emberek mintegy harmada válaszolt úgy, hogy 2020-ban kihagyott egy szükséges kezelést vagy szűrővizsgálatot – ez az egyik legmagasabb arány a gazdaságilag fejlett országok közül. Az OECD adatait hazai felmérések is alátámasztják, a magyarok nagy többsége csak akkor fordul orvoshoz, ha már súlyos tüneteket tapasztal.

Radnóczi Gergely kiemelte, hogy az egészségtudatos életmódnak szerves része az egészségügyi szűrés is, beleértve az akut tünetek kivizsgálását és a krónikus betegségek szűrését.

Magyarországon különösen a férfiakra jellemző, hogy megpróbálják kisebbíteni, vagy ignorálni a tüneteiket, mert nem akarnak segítséget kérni. Ezt a Dokio platformján is látjuk, az online tünetellenőrzőnket tavaly szinte minden hónapban sokkal több nő használta. Volt olyan hónap, amikor a férfi felhasználók aránya alig haladta meg a 25 százalékot

– mondta. A szűrések elhanyagolása is hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarországon az OECD-országok közül a második legmagasabb a megelőzhető betegségek okozta halálozások száma. Az OECD 2021-es felmérése szerint Magyarországra 100 ezer lakosra 243 megelőzhető halálos kimenetelű betegség jut, ez az arány csak egy OECD-államban, Lettországban rosszabb.

A betegek sok esetben azért kerülik vagy halogatják a kivizsgálást, mert halasztható kellemetlenségként élik meg a vizitet. A problémát valamelyest enyhítheti a magánegészségügy előretörése Magyarországon, hiszen a privát ellátás kényelmesebben, rövidebb idő alatt igénybe vehető, ezért talán kevesebb okot ad a halogatásra, mondta Radnóczi Gergely.

A koronavírus-járvány után a helyzet javulására számítunk, egyrészt azért, mert a járvány hatására növekszik az egészségtudatosság, másrészt azért, mert az elmúlt években sokat fejlődött a digitális egészségügy Magyarországon, kényelmesebbé téve a kivizsgálásokat

- mondta el.