17 °C Budapest
Hermit crab walking over plastic waste on beach

Nesze neked spórolás: ezeknek a magyaroknak semmi sem drága

2021. augusztus 1. 11:02

Milyen egyéni előnyünk származik a fenntartható tettekből? Belső indíttatásból vagyunk környezettudatosak, vagy csak a spórolás és az anyagi haszon hajt minket? Egy friss, négy generációt vizsgáló kutatás kiderítette, hogy az egyes korosztályok fenntartható cselekedetei sok esetben nem fenntarthatósági céllal, hanem spórolásból vagy anyagi előnyszerzésből születnek.

Folyóink szennyezése és a szemétlerakók látványa a legborzasztóbb Az UniCredit Bank és a SteiGen kutatásából kiderült, hogy a fenntarthatóság fogalmát főképp a szemeteléssel azonosítják a Baby Boomer, az X, az Y és a Z generáció tagjai, és szinte mindegyikőjüknek van olyan élménye, amikor a környezetük szennyezésének látványa dühöt, vagy elkeseredést váltott ki belőlük.

A kiskörei vízlépcsőnél nyaraltunk, és én ennyi szemetet még életemben nem láttam, ráadásul kiderült, hogy a szennyezőanyag 80%-a határon túlról jön" – mondja egy alig húszéves Z generációs, de az X-es 40-est is feldühíti, hogy „egy szánkódombnyi szemét van Debrecenben, és 4 év alatt brutálisan megnőtt az a szeméthegy, akkora, hogy a tetején a munkagép csak játékautó".

Tavaink, folyóink, a Tisza és a Zagyva műanyagszennyezése, az Attenborough filmekben látott óceánpusztítás, a teleszemetelt lakókörnyezet és a külföldön, pl. Svájcban tapasztalt tisztaság, mint kontraszt az, ami a leginkább elkeseríti a válaszadókat, de önmagában ez az élmény még nem sarkallja a többséget cselekvésre.

A fenntarthatósághoz anyagi jólét és lelki jóllét is kell

A fenntarthatóság iránti nyitottsághoz alapvető „belépő”, hogy jól legyünk: ne legyenek anyagi, megélhetési nehézségeink és markáns, akut megoldandó élethelyzeteink. „Ha függőségünk megszűnik és nem az ételért és a vágyteljesülésért dolgozunk, akkor ki tudnánk lépni a mókuskerékből és tudnánk fejlődni fenntartható kérdésekben” – mondják a válaszadók.

A komfortzóna elhagyása a kulcskérdés

Ha adott a jóllét, akkor a komfortzónánkról való lemondás a következő, ami gátat szabhat a fenntartható életmódnak. Hajlandóak vagyunk-e a 300 méterrel távolabb lévő gyűjtőszigetre vinni a szelektív hulladékot, ha a közelünkben lévőt megszüntetik?

Az infrastruktúra hiánya a válaszolók 52%-át tartja vissza attól, hogy fenntarthatóan éljen, sőt, a Z generáció 70%-a inkább összeönti a kommunálisba a szemetet, ha felszámolják a közeli gyűjtőket. A válaszadóknak csak 26%-át nem tartja vissza semmi attól, hogy fenntartható módon éljen akkor is, ha ehhez kényelmetlen, időigényes és a komfortzónáját elhagyó lépéseket kell tennie.

Egyéni haszonszerzés vagy belső késztetés?

A válaszadók 46%-a ért egyet azzal az állítással, hogy „Valójában csak az anyagi érdekek vezérlik az embereket, nem pedig a környezetre való figyelem”. A fókuszcsoportokon említett, közel 60 féle fenntarthatósági tevékenység mintegy felét önös érdek vezérli: anyagi (spórolás) vagy saját egészséghez és jóléthez kapcsolódó cél.

JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

 

Z generáció (25 évesnél fiatalabbak)

A Z-sek állítják, hogy alapvető intelligencia, egy belső mozgatórugó és nem haszonszerzés kell, hogy vezesse a fenntarthatósági lépéseinket: „egyértelmű, hogy kiskorom óta szelektíven gyűjtök, az életutamba egész egyszerűen nem fér bele, hogy máshogy éljek”, mondja egy huszonéves, változást pedig szerinte úgy lehet elérni, ha érdekeltté tesszük az embereket a szemetük összeszedésében. Külföldön a 0,25 eurócentes PET-palack és alumíniumdoboz-visszaváltók révén ez adott, itthon hiányzik az alapvető infrastruktúra, ha pedig van szelektív sziget, az emberek csak kulturálatlanul mellé dobálják a nem odavaló szemetet.

Y generáció (26-40 évesek)

Az ember nem a Föld megvédésében érdekelt, hanem a profitnövelésben. Csak akkor teszünk a Földért, ha előnyünk származik belőle – vallja az Y generációs, aki nem tudja, van-e értelme a szelektív gyűjtésnek, és meglepi, hogy tényleg szalag mellett válogatják szét a szemetet és egy része valóban újrahasznosul. Nagyon távoli célként és szkeptikusan látja a generáció a fenntartható életvitelt, ami csak akkor valósulna meg, „ha leállnánk mindennel, hiszen minden egyes tevékenységünkkel roncsoljuk a fenntarthatóságot, a vége pedig a fenntarthatatlanság lesz”.

X generáció (41-55 évesek)

Az X-esnek is dilemma, hogy pazarlás-e kimosni a szelektívbe kerülő műanyagot vagy inkább dobja koszosan a többi közé. Tetteit sokszor az egyéni haszonszerzés vezeti: „nem azért biciklizek, hogy jobb legyen a levegő, hanem hogy benzint spóroljak és mozogjak egy kicsit, és nagy kiszerelést is azért veszek, mert az olcsóbb”, sőt sokaknak a zöld rendszám is az ingyen parkoláshoz kell. A komfortzóna elhagyása nekik a legnehezebb, mert „megszoktuk, hogy autóval járunk, Kínából rendelünk, ami nem fenntartható, de nem akarunk lemondani róla.”

Baby Boomerek (56-74 év közöttiek)

A Baby Boomer eleve nem dob ételt a kukába és amit lehet komposztál és újrahasznosít. Bár állítja, hogy nem vásárol felesleges termékeket, kutatások szerint mégis ő az egyik legnagyobb felhalmozó, aki számos olyan dolgot megvesz, amire fiatalon nem volt lehetősége. „Ha tőlünk várják, hogy többet és jobbat tegyünk, akkor anyagilag érdekeltté kell tenni ebben minket” – mondják a Baby Boomerek.

Fenntartható tetteink eredményei csak a nagyon távoli jövőben látszanak

Steigervald Krisztián generációkutató szerint azért „nehezen bevonzó” téma a fenntarthatóság, mert a mostani kényelmes életünkről kellene sok esetben lemondani egy jövőbeli „valamiért”, egy majdani tisztább bolygóért vagy gazdagabb élővilágért. A jelenbeli lemondás „káros hatásait” azonnal érezzük a bőrünkön (mert drága, macerás, időigényes fenntarthatónak lenni), míg a jövőbeli haszon nagyon távoli, nem kézzel fogható. Mindezek mellé társul a kollektív felelősség érzése vagy annak hiánya: vajon, ha én lemondok egyes kényelmi dolgokról, de a többiek nem, akkor végül is ki jár jól és kinek van igaza?

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Farmról az asztalra: így segítheti ez az üzleti modell a kisgazdaságokat

A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.

Páratlan fotó dokumentációval illusztrált napló került elő a Don-kanyarból (x)

Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.

Itt a díjnyertes fiatal vállalkozó újabb nagy dobása (X)

Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.

Ilyen modellben még soha nem szerveztek ekkora rendezvényt (x)

Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2024. április 26. péntek
Ervin
17. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
GEN Z Fest 2024
Gyere el akár INGYEN a Z generáció tavaszi eseményére!
Retail Day 2024
Merre tovább, magyar kiskereskedelem?
EZT OLVASTAD MÁR?
CSOK Plusz - hírek, tudnivalók
A legfontosabb hírek, elemzések, és a részletszabályok a 2024-től elérhető CSOK Plusz-ról.
Most nem