Magyar parancsnok a Kosovo Force élén

Először vezeti magyar főtiszt a Belgrád és Pristina közötti törékeny békét 1999 óta fenntartó, 28 nemzet katonáiból verbuvált NATO-erőt.

– A NATO értékelése szerint jelenleg Koszovóban a helyzet stabil, de sérülékeny. Cél, hogy legalább a jelenlegi szinten fenn kell tartani a békés állapotot – így fogalmazott Kajári Ferenc vezérőrnagy Pristinában pénteken, amikor első magyar főtisztként átvette a KFOR misszió vezetését. Kajári Ferenc kiemelte azt is: KFOR vezetésében más magyarok is feladatot kapnak, a parancsnok politikai tanácsadója és a jogi tanácsadó részleg vezetője is Magyarországról érkezik. A katonai felderítéstől igazolt vezérőrnagy a Népszava érdeklődésére úgy vázolta fel a rá váró munkát: Ez szüntelen közvetítés lesz a felek között, így is biztosítva, hogy a viták békés, politikai mederben maradjanak és megőrizhessék a jó kapcsolatot a helyi közösségekkel.

Nem lesz könnyű dolga a vezérőrnagynak, aki 1996-ban a bosznia-hercegovinai rendezést támogató IFOR misszióban volt összekötő és felderítő tiszt, majd az Afrikai Unió szudáni missziójában szolgált európai uniós tanácsadóként, Afganisztánban pedig egy ciklusban az északi régió felderítő főnöke volt. A helyzet ugyanis ma is feszült a térségben. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi részén több mint 50 ezres szerb kisebbség él, amely szintén nem ismeri el a koszovói kormányt, így szerbiai dokumentumokkal rendelkezik, amelyeket egyre kevésbé fogadnak el a koszovói hatóságok. Az utóbbi hetekben történtek is jól mutatták, hogy a felszínen nyugodtnak tűnő koszovói hétköznapok pillanatok alatt fordulhat az albánok és a helyi szerb kisebbség – illetve a mögöttük álló Szerbia – közötti összecsapássá, és a KFOR erők jelenléte nélkül pillanatok alatt eszkalálódhat a helyzet. Két nappal a KFOR őrségváltási ceremóniája előtt is összecsaptak a helyi szerbek az albán hatóságokkal.

Azok egy csempészellenes razziát tartottak a szerbek lakta északi területen, mire heves tüntetések robbantak ki, amit könnygázgránátokkal oszlattak a koszovói biztonsági erők. De a KFOR békefenntartóinak kellett átvenni nemrég a helyi határállomások ellenőrzését azok után, hogy kemény katonai erődemonstrációba torkollott a „rendszámháború.” A két állam nem ismeri el egymás rendszámtábláit, így Szerbiába csak a Koszovó (KS) feliratú rendszámmal lehet behajtani, a Koszovói Köztársaság (RKS) feliratú táblával nem, mire a koszovói hatóságok sem engedélyezték a szerb rendszámtáblákat. A helyi szerbek blokáddal válaszoltak, eltorlaszolták a határátkelőket, végül már elsőfokú készültségbe helyezték a határ menti hadseregüket, illetve felvonultak a koszovói biztonsági erők. A KFOR erőknek kellett felszabadítani az utat a blokádtól és visszaterelni a belgrádi és a pristinai feleket a tárgyalóasztalhoz.

A hazai katonai vezetés szerint még nagyobb elismerést jelent a parancsnoki megbízatás úgy, hogy azt ilyen feszült helyzetben nyerte el magyar egyenruhás. Benkő Tibor honvédelmi miniszter úgy fogalmazott: Magyarország hosszú évek kemény munkája alapján kapta meg egy évre az itteni NATO-misszió vezetését. Érdemes azonban azt is megemlíteni: Magyarország önként jelentkezett erre a feladatra, azt pedig nem árulták el a koszovói protokolleseményen, hogy mely országok jelentkeztek még a békemisszió vezetésére.

Bár azt nem tudni, volt-e verseny a misszió vezetésére, az biztos: katonai körökben komoly presztízse van a megbízásnak, hiszen a KFOR a NATO-n belül a legismertebb és legrégibb békefenntartó erő. A térségben már húsz éve jelenlévő békefenntartó erő jelenleg 28 ország 3800 katonájából áll. Ebből közel négyszáz katona magyar, ami azt jelenti, hogy hazánk a harmadik legnagyobb kontingens a KFOR-ban. A magyar KFOR-erő pedig még „izmosodhat” is, Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a magyar haderő nemrég kinevezett új parancsnoka ugyanis megemlítette: Magyarországon létrejön egy „horizonton túli” szakasz, ami olyan gyors reagálású erő, amit adott esetben napok alatt ki lehet küldeni Koszovóba Magyarországról.

Üres házak, nagy temetők

A NATO dupla vaskerítéses, szögesdrótos pristinai bázisát elhagyva csak a sok és feltűnően nagy út menti temető látványa utal a több mint húsz évvel ezelőtt a szerb belügyi alakulatok által végrehajtott etnikai tisztogatásokra. Minden más gyorsan fejlődő térségre utal: a környéken egymást érik az építkezések és új áruházak, autószalonok. Így az átutazó számára első pillantásra nincs jele annak, hogy egy szüntelenül súlyos etnikai háború szélén egyensúlyozó területen jár. Ugyanakkor feltűnik az is, hogy még a viszonylag fiatal lakóházak közül is rengeteg lakatlan: az ablakredőnyök lehúzva, a kéményekből nem karikázik a füst, életnek semmi jele az udvarokon. Ennek csak közvetve oka az instabil politikai helyzet. Rengetegen mentek ki ugyanis külföldre vendégmunkásnak.