A nagy világégés előtt ez volt a szegények eledele: ma is sok magyar készíti

Szarka Zsófi, Wurmbrandt András   
  Megosztom
A nagy világégés előtt ez volt a szegények eledele: ma is sok magyar készíti

A kelkáposzta megosztó zöldségfajta, de vannak jó receptek hozzá, amivel érdemes megváltoztatni a rossz élményeket. Ez a leves is az egyik kedvenc variációja a menzás néniknek, hiszen egyszerű a zöldséggel dolgozni, jó áron van, és akár levesben, akár főzelékben megállja a helyét. Kár, hogy nem mindegyik szakácsnéni készíti el finoman, de ezen mi otthon változtathatunk.

Hogyan lehet elrontani?

Ritka az az eset, amikor ez a leves nem sikerül otthon, hiszen elővesszük hozzá a jó fajta szalonnánkat, egy adag füstölt virslit és valójában már be is ízesítettük a kelkáposztát. De! Sajnos nekem is van egy maradandó élményem, amit azóta sikerült felülmúlni, viszont nem volt egyszerű. Egy kedves barátom anyukája gyakran készítette ezt a levest, mi pedig gyakran jártunk arra, így mindig behívott ebédre. A frankfurti leves viszont nem tartozott az erősségei közé.

A gyanús színű (kicsit narancssárga, kicsit zöld a káposztától) leves tetején dobókocka nagyságú, főtt kenyérszalonnák úszkáltak. Mikor egy kicsit mélyebbre kanalaztunk, akkor pedig hasábburgonya alakú, közepesen kemény burgonya csíkokat találtunk a káposztalevelek között. Ilyen kompozícióval azóta sem találkoztam. Azt hiszem, a néni elnézhette a frankfurti leves készítésének idejét, minden egy kicsit nyers maradt. A szalonnát mindenképpen le kell pirítanunk, hogy csak a pörc maradjon, a többi alapanyagot pedig a megfelelő időben kell beletenni. Talán ezen áll vagy bukik egyedül a levesünk elkészítése.

Frankfurtból jött a leves?

Sajnos vagy sem, a frankfurti levesnek nem sok köze van a híres német városhoz, ha csak nem a frankfurter Würstchen-hez, azaz a frankfurti virslihez, amit beletesznek. Frankfurtban egyébként van Frankfurter Suppe, de azt fehérkáposztával készítik jobbára, és nem mindig kerül bele virsli sem, szóval van hasonlóság, de mégsem ugyanaz, mint amit mi készítünk.

A mi frankfurti levesünk ugyanis valójában nem német, hanem magyar, a „frankfurti” szó pedig inkább tekinthető egyfajta epitheton ornans-nak, azaz állandó, díszítő jelzőnek, mint a valóságra való utalásnak. Mert bizony ez a leves Pesten forrta ki magát, méghozzá a világháborúk között és után, amikor kevés volt a hús, és a szegényebb családok jobb híján virslit karikáztak a levesbe.

Egy kis habarás, kevés alapfűszer - úgy mint a kömény, a bors és a paprika - a kertben lévő kelkáposzta, krumpli és répa. Kész is volt a leves, ami egy kis liszttel besűrítve, még laktatóbbá vált. Így született meg a frankfurti leves, ami aztán később, a szocialista időkben menzás kajává vált, ám ma, a jobb minőségű virslik megjelenésével reneszánszát éli. Már nem unalmas, nem híg, nem menzás, hanem egy igazán tartalmas őszi egytálétel is lehet, mondjuk egy nagy adag töpörtyűs pogácsával.

Bűn lenne virslit enni?

Én imádom a jó virslit és a jó párizsit is. Igaz, nem gyakran, de 1-2 havonta nagyon megkívánom, ezért még mindig zajlanak a kísérleteim, hogy hol lehet arra érdemes párizsit és virslit vásárolni. Fájdalom, hogy gyakran a szomszédos országokban szerzem be ezeket az ínyencségeket. Egy szó, mint száz, a frankfurti levesbe jó fajta, roppanós virsli kell, ami jó esetben ehető bélbe, juhbélbe van töltve, akkor lesz ilyen szép, formás, gusztusos a levesben. Fontos, hogy ne főzzük szét, mert a roppanós, könnyen durranós jelzőre változik. A virsli egyébként általában füstölt, és füstölt árut is tartalmaz. Szalonnabőr és főtt hús. Érdemes legalább 80% -os hústartalommal készült virslit vásárolni, hiszen valójában attól lakunk jól. Hivatalosan a jó minőségű virsli összetevői: 40% marhacomb, 35% sertésszalonna, 20% jég.

A húsokat megfőzik, pépesítik és jéggel folyamatosan keverve emészthető vagy természetes bélbe töltik. Amennyiben az összetételén a gyártó spórolni akar, úgy jön a magas víztartalom, ízfokozók, sok só és kocsonyásító, tömegnövelő anyagok sora. Ettől függetlenül a húspiacon vannak jó termékek, azokat pedig érdemes használni az ételeinkbe.

Frankfurti leves

Hozzávalók (5 liter leveshez):

  • 1 kisebb fej kelkáposzta
  • 6 db frankfurti virsli
  • 2 szelet füstölt szalonna
  • 5-6 karika füstölt kolbász
  • 1 fej vöröshagyma
  • 5 gerezd fokhagyma
  • 1 kisebb paradicsom, 1 kisebb paprika
  • 3 nagy db krumpli
  • 3 szál sárgarépa
  • 1 ek őrölt pirospaprika
  • 10 szem egészbors
  • 4 db babérlevél
  • fél kk őrölt kömény
  • 1 kk cukor
  • 1 ek só
  • 2 ek sertészsír
  • 100 ml zsíros tejföl
  • 1 púpozott ek liszt
  • 1 kk ecet a végén

Elkészítés:

A sertészsírral együtt beleteszem a nagyon apró kockákra vágott füstöltszalonnát és így kezdem el melegíteni a fazekat, majd kisütni a szalonna zsírját. Mikor ropogós, hozzáadom a szintén apróra vágott hagymát. Picit sózom és megdinsztelem. A répát felkarikázom, a krumplit, paprikát, paradicsomot felkockázom, a kolbászt szintén karikázom és hozzáadom.

Mikor kicsit átforgattam, hozzáadom a fűszereket: köményt, babérleveleket, borsot, sót, cukrot végül a pirospaprikát és a zúzott fokhagymát. Átkeverem és felöntöm annyi vízzel, hogy ellepje. 15 percig , fedő alatt párolom, ezalatt felszeletelem a kelkáposztát. Mikor félig puha a sárgarépa és a répa, hozzáadom a kelkáposztát, még 3 liter vizet és közepes lángon 40 percig főzöm. Ezt követően, azaz a végén, jön csak a karikázott virsli (vastag karikák), amit 5 percig főzők és már csupán behabarom.

A tejfölt elkeverem a liszttel, még egy gerezd zúzott fokhagymával, egy kicsit teszek a forró levesből hozzá, és beleöntöm a nagy fazék levesembe. Mikor felforrt, készen is vagyok. Érdemes az utolsó fázisban kóstolni, esetleg még egy pici cukor, só, egy kis csípős paprika jól jöhet hozzá. Amikor azonban levettük a tűzről, a leves pihent 5 percet, elkeverek benne egy evőkanálnyi 10%-os ecetet. Ez adja meg a kellemes savasságát, ami nem érezhető ki belőle, csak lekerekíti az ízeket. Pogácsával, rozskenyérrel, lángossal és lepényekkel mennyei egytálétel szombatra.

És a bor is hazai

Zenit, Zengő, Zéta, Zeus, Zefír… Nem, nem egy óvodai mondóka első sorát idézem éppen, hanem azoknak a szőlőfajtáknak a neveit sorolom, amelyeket Király Ferenc agrármérnök nemesített az 1950-es években a pécsi kutatóintézet munkatársaként. Olyan fajták létrehozása volt a célja, amelyek korai érésűek, magasa cukortartalommal rendelkeznek, valamint testes, élénk savtartalommal bírnak. A fent említett, „Zés” társaságból talán leginkább a Zenit vált ismertté: az ősi magyar Ezerjóból és a francia Bouvier-ból nemesített fajta boraival napjainkban egyre többször találkozhatunk a szupermarketek polcain is, jellemzően balaton-felvidéki vagy somlói pincészetek szortimentjéből.

A valóban igazán tartalmas és ízes frankfurti leves mellé – ezek után nem meglepő módon - most a somlói Tornai Pincészet 2020-as Zenitjét hoztam. Már a palack címkéjéről kitalálható, hogy milyen borral van dolgunk, hiszen azon csak egy fiatalos, lendületes vonalvezetéssel megrajzolt narancssárga Z betű kap helyet, amelyről a magamfajta kalandfilmeken felnőtt borivónak elsőre inkább Zorró jut eszébe, és csak utána a Zenit. De félre a tréfát, nem véletlen a címke hangulata, hiszen ez a bor a pincészet friss, reduktív, gyümölcsös tételeinek a sorába tartozik, amelyek kifejezett célja, hogy minél többet megmutassanak a szőlő eredeti illat- és zamatanyagaiból, de emellett hordozzák a jellegzetes somlói mineralitást is.

Nos ez abszolút teljesül is, a 13-as alkohollal bíró bort megillatolva rögtön érezzük a fehér húsú gyümölcsök aromáit, zöldalma, körte, barack, illetve virágos jegyek fedezhetők fel, míg megkóstolva nekem valóban a Somlóra jellemző bazaltos, ásványos, picit sós jegyek tűnnek először fel, és csak aztán a már említett gyümölcsös aromák, kiegészülve némi citrusos hatással.

Mivel mindezekkel együtt a borban ott a könnyedség, bársonyosság, és persze a kerek savak, számomra kiválóan passzolt a frankfurti leveshez, de úgy általában azt gondolom, hogy szép kísérője lehet a főfogások előtti ételeknek. Kétségtelen, hogy ez már a somlói borok egy új, könnyebben értelmezhető generációja, amely azonban kiváló belépő lehet a kezdő fogyasztónak az igazi nagy tételek felé.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

wurmbrandt andrás

szarka zsófi

gasztromesék

frankfurti leves

frankfurti leves recept