Munka- és pihenőidő párhuzamos munkaviszonyokban
A munkaügyi gyakorlatban arra a kérdésre, hogy tiltott-e párhuzamosan több munkaviszony létesítése azonos munkavállaló által, hamar „rávágják”, hogy ez nem tilos. Formális tilalom valóban nincs a magyar jogban, de korlátozások azért igen, hívja fel a figyelmet Fodor T. Gábor ügyvéd, munkajogász.
A minap egy internetes bejegyzésben még azt is „rendben lévőnek” tartották, hogy egy adott munkavállaló heti nyolcvan órányi munkát teljesítsen több munkaviszonyban.
Az kétségtelen, hogy formális tilalom a magyar jogban – legalábbis látszólag – nincs a párhuzamos munkaviszonyok kapcsán, még akkor sem, ha ezen foglalkoztatások óraszáma a napi átlag nyolc órát jelentősen meghaladja. Az egyetlen formális kivételt a közlekedési ágazat képezi, egészen nyilvánvaló okokból.
Ugyanakkor az nem jelenthető ki, hogy valóban semmi sem korlátozná a párhuzamos munkaviszonyok létesítését.
Vizsgáljuk meg tehát, hogy valójában melyek ezek a korlátozó szabályok. A helyzetet bonyolítja, hogy más végeredményre jutunk, ha pusztán a magyar jogszabályok rendelkezéseit vesszük figyelembe, mintha az uniós jogi normákra is figyelemmel vagyunk.
A magyar jogszabályok alapján először is arra kell figyelemmel lennünk, hogy a munkavállaló nem veszélyeztetheti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit. Erre először is sor kerülhet önmagában azzal, hogy egy másik munkáltatónál létesít munkaviszonyt a munkavállaló, de még ha ettől az elsősorban versenytilalmi szemponttól el is tekintünk, fontos megjegyezni, hogy a jogos gazdasági érdek veszélyeztetése már önmagában azzal is megvalósulhat, hogy a munkavállaló nem tudja magát kipihenni a következő munkanapra amiatt, hogy egy másik munkáltatónál is munkát végez. A munkavállalónak ugyanis alapvető kötelezettsége, hogy munkára képes állapotban jelenjen meg a munkavégzésre.
Ehhez tartozik az is, hogy a munkáltató – legalábbis főszabály szerint – maga jogosult a munkaidő beosztására, illetve rendkívüli munkavégzés elrendelésére. Így a munkára képes állapot követelményének sérelme akár váratlanul is bekövetkezhet, ha a másik munkáltató megváltoztatja a munkaidő-beosztást, vagy rendkívüli munkavégzést rendel el.
A fentiek ugyan még kezelhetőek azzal, ha a munkavállaló mindkét – vagy több – munkáltatójával előzetesen egyeztet a munkavégzési kötelezettség időszakairól, azonban még így is munkáltatói érdekekbe ütközhet a heti 60-80 órás munkavégzés, hiszen tartósan aligha tartható fenn megfelelő színvonalon a munkára képes állapot ilyen terhelés mellett. Ráadásul ez nem csak a munkavállaló rizikója, hiszen maga a munkavállaló is igényekkel léphet fel egészségkárosodása esetén az őt kollektíve „agyondolgoztató” munkáltatói ellen.
Szintén meg kell említeni, hogy amennyiben a munkáltatók valamiféle (jellemzően tulajdonosi) kapcsolatban állnak egymással, úgy felmerülhet az is, hogy a többes munkaviszonyokat a munkaidős szabályok kijátszása céljából hozták létre a felek. Különösen igaz ez arra az esetre, ha a munkaköri feladatok az egyes munkaviszonyokban többé-kevésbé azonosak.
Heti 48 órás korlát
Ráadásul az uniós jog tovább korlátozza a lehetőségeket, hiszen többségi – és valószínűleg helyes – álláspont alapján a vonatkozó uniós irányelv heti 48 órás, a munkaidőre vonatkozó korlátja munkavállalónként, és nem munkaviszonyonként értendő. Ezzel kapcsolatban ugyan viták folynak még az uniós munkajoggal foglalkozó munkajogászok között, de az irányelv szövegezése alapján valószínűnek tűnik a szigorúbb álláspont helyessége. Ebből pedig következik, hogy – legalábbis közvetlen irányelvi hatály esetén, pl. állami/önkormányzati cégek tekintetében – a heti átlag 48 óránál hosszabb munkavégzési kötelezettséggel járó párhuzamos munkaviszonyok jogellenesek. Megjegyzem, hogy a legújabb uniós bírói gyakorlat fényében ez valószínűleg minden munkáltatóra igaz. Egyértelmű és világos uniós bírósági döntések ugyanakkor még nincsenek a témában.
Megállapíthatjuk tehát, hogy bár formailag valóban nem tilos párhuzamos munkaviszonyok létesítése, és ezzel akár heti 60-80 órányi munkavégzés elvállalása sem, de pusztán jogi szempontok is legalábbis óvatosságra intenek ennek kapcsán mind munkavállalói, mind munkáltatói oldalon.
Azt már nem feltétlenül jogászként jegyzem meg, hogy a probléma valójában elsősorban nem jogi, hanem szociális és gazdasági – nyilván senki nem jókedvében vállal heti 80 órányi munkát, veszélyeztetve ezzel a saját – és tegyük hozzá – akár mások egészségét is.
Fodor T. Gábor
ügyvéd, munkajogász
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
A legtöbb vállalkozásnál a dolgozók főként munkaviszonyban állnak. Kérdésként merül fel, hogy bizonyos munkavégzésre irányuló tevékenységeket... Teljes cikk
Az állami alkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) alapján jár a jubileumi jutalom a közalkalmazottaknak, amelynek összege a ledolgozott... Teljes cikk
Egy hozzátartozó halála nagyon komoly érzelmi terhet jelenthet. A lelki megpróbáltatáson túl pedig jelentős anyagi költség is egy temetés... Teljes cikk
- Jön a hatnapos munkahét, de csak a felsővezetőknek 7 napja
- Ragaszkodnak a munkavállalók az otthoni munkavégzéshez 1 hete
- Kihirdették Az Év Irodája verseny győzteseit - mutatjuk a legtrendibb munkatereket 3 hete
- Költségelemzést Támogató Munkaidő-Nyilvántartás 3 hete
- Hogyan vehetem ki az apasági szabadságot, ha csak 10 napot dolgozom egy hónapban? 1 hónapja
- Jogszerűen nem fizették ki a túlóráimat, ha táppénzen voltam? 1 hónapja
- Egy lassú előre, két gyors hátra: foglalkoztatási pávatánc 1 hónapja
- Home office munka 2 hónapja
- Túl zajosak az irodák a pénzügyi területen dolgozó nőknek az Egyesült Királyságban 2 hónapja
- Felmérés: a dolgozók több mint fele új munkát keresne, ha többet kéne bejárnia az irodába 2 hónapja
- Új trend terjed a munkaidő-beosztásban: dolgozz akkor, amikor a teljesítőképességed csúcsán vagy 2 hónapja