A munkahelyválasztásnál is egyre fontosabb szempont a fenntarthatóság
Miközben a munkahelyválasztásról hagyományosan olyan szempontok szerint gondolkodunk, mint az elérhető jövedelem, a szakmai fejlődési és előrelépési lehetőségek, a társadalmi hasznosság és a munkakörnyezet, addig a potenciális munkavállalók számára az is egyre fontosabb, hogy a munkaadójuk mennyire működik fenntarthatóan. Egy, az UniCredit Bank és a SteiGen által közösen készített kutatás szerint a magyarok 29 százalékánál jelentős tényező a fenntarthatóság a munkahelyválasztásnál.
Habár a magyarok többsége a mindenkori kormány felelősségének tartja a fenntarthatósági problémák megoldását, valamivel több mint egyharmaduk szerint a nagyvállalatok is fontos szerepet játszanak a fenntartható szemléletmód terjedésében. Éppen ezért nem meglepő, hogy a cégek fenntartható működése befolyásolja társadalmi megítélésüket, arról azonban ritkábban esik szó, hogy mindez gyakran a munkahelyválasztásban is tükröződik.
Az UniCredit és a SteiGen közös, a generációk fenntarthatósággal kapcsolatos attitűdjeit vizsgáló kutatásából kiderül: a magyarok csaknem egyharmadának fontos szempont a munkahelyválasztásnál, hogy leendő munkaadójuk mennyit tesz a fenntarthatóságért, a most 18 és 26 év közötti Z generációsok pedig ennél is magasabb arányban, 41%-ban vélekednek így. Mivel ez a korosztály a legérintettebb a munkaerőpiacon való elhelyezkedésben, ez az adat a munkáltatók számára is fontos tanulságokkal szolgálhat.
Pontosan mit várnak a cégektől?
A vállalatok fenntarthatósági felelősségével kapcsolatban a társadalom részéről nincsenek jól körülírható kritériumok, ugyanakkor számos területen tapasztalható elvárás a cégek felé. A kutatás adatai egyértelműen rámutatnak: a magyarok számára a fenntarthatóság legfontosabb követelménye, hogy egy cég ne szennyezze a környezetet – ezzel az értelmezéssel a válaszadók több mint fele (51%) egyetértett. Népszerűségben ezt követi, ha egy vállalat képes a profit elé helyezni a fenntarthatósági irányelveket (34%), de szintén jelentős szempont, hogy mennyire bánik takarékosan az erőforrásokkal (33%). Azt, hogy a cégek általában mennyire tudnak megfelelni ezeknek a várakozásoknak, jól jelzi, hogy bár a válaszadók kétharmada – ezen belül a Z generációsok háromnegyede – úgy gondolja, hogy a vállalatok tudnának fenntarthatóan működni, nagyjából ugyan ennyien (62%) vélik úgy, hogy a vállalatokat valójában csak a profit érdekli, fenntarthatósági kezdeményezéseik pedig „látszatmegoldások”. Még beszédesebb adat, hogy a legfiatalabbak 83%-a szerint a cégek nem fordítanak kellő figyelmet a fenntarthatóságra.
Mi számít leginkább a pályakezdőknek?
Ugyan a főbb mintázatokba a legfiatalabb, Z generációs válaszadók is illeszkednek, van néhány olyan szempont, amelyek számukra az átlagnál fontosabbak. Így körükben kiemelkedően magas (29%) az arra irányuló igény, hogy olyan munkahelyen dolgozzanak, amely irodájában vagy üzletében megújuló energiaforrást használ. Szintén az átlagnál magasabb (26%) említést érdemelt körükben az újrahasznosított vagy lebomló csomagolóanyagok használata, így vélhetően a cégek eldobható szóróanyagai sem arathatnak osztatlan népszerűséget a körükben. Az átlagnál szintén fontosabb a Z-seknek, hogy a cégek támogassák munkavállalóikat abban, hogy fenntarthatóbban éljenek – például azzal, hogy kerékpártárolót biztosítanak a környezetbarát munkába járáshoz, valamint az is, hogy fenntarthatósággal kapcsolatos célokat, szervezeteket, programokat támogassanak.
Szintén fontos szempont, hogy a karrierjüket most kezdők milyen visszajelzést kapnak azoktól az Y generációsoktól, akik már megtalálták a helyüket a munka világában. Ezt a korcsoportot jellemzi az a szkepticizmus, amit a kutatás egyik résztvevője így fogalmazott meg: „mi, munkavállalók rengeteget dolgozunk, a nagyvállalatok viszont nem abban érdekeltek, hogy megvédjék a földet, hanem a profit védelme mellett tesznek néha ezt-azt”.
Mi teszi hitelessé a fenntarthatóság érdekében tett intézkedéseket?
A vállalatok számára elengedhetetlen, hogy ez a rájuk nézve negatív vélekedés ne váljon általánossá – fenntarthatósági intézkedéseik ne csak a külvilág felé mutatott díszletek, hanem valós tartalommal bíró elvek és gyakorlatok legyenek. Ezt a cégek leginkább úgy segíthetik elő, ha rendszeresen felmérik kollégáik fenntarthatósággal kapcsolatos igényeit, várakozásait, felkarolják a pozitív egyéni kezdeményezéseket, vezetőségükön keresztül pedig példát mutatnak minden munkavállalónak.
Így például fontos, hogy ha egy cég száműzi a PET-palackokat az irodájából, akkor azok a vezetői megbeszéléseken se kerüljenek elő, mint ahogy az is motiválóan tud hatni, ha a munkába biciklizést vagy a használt mobiltelefonok gyűjtését egy-egy vezető is felkarolja, s akár az összes munkavállalóra kiterjedő ösztönzőket vezet be ezek népszerűsítésére. Ahogy a kutatás egyik résztvevője fogalmazott: fontos, hogy a fenntarthatósági intézkedések „közösségi élményt, a közösséghez tartozás érzését” adják, így a vállalaton belül korábban elszigetelten létező gyakorlatok erősíthetik az összetartozás érzését és a szervezeti identitást.
fotó: pexels
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
A KSH szerint 2004 és 2023 közt közel 824 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami 21%-os bővülést jelent. A növekmény nagy részét a... Teljes cikk
2024 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezerrel, 4 millió 723 ezerre nőtt. A... Teljes cikk
Nőnap alkalmából csokorba gyűjtöttük a dolgozó nők helyzetét taglaló legfrissebb cikkeket. Mekkora a bérszakadék, mely országokban mélyül és... Teljes cikk
- Ennyi pénzből lehet megélni a magyarok szerint 2 hete
- Kihirdették Az Év Irodája verseny győzteseit - mutatjuk a legtrendibb munkatereket 3 hete
- Sikeres az Iskolában az erdő program 3 hete
- Ilyen várakozásokkal tekint a jövőbe 103 nagyvállalat 1 hónapja
- Aki nem lép, lemarad: megkerülhetetlenek az ESG-szempontok 2 hónapja
- Mentális munkahelyi jóllétet támogató programokra vágynak a munkavállalók 2 hónapja
- Ezért fontos, hogy a toborzó kommunikáció ne csak a fiataloknak, hanem szüleiknek is szóljon 2 hónapja
- Growth mindset szemlélettel az ESG célokért 2 hónapja
- Óvatos optimizmus a vezérigazgatóknál, felértékelődik a HR 3 hónapja
- Értékteremtő közösségi tér a fenntarthatóság szolgálatában 3 hónapja
- Fenntartható megoldásokat fejlesztő magyar startupok jelentkezését várják 3 hónapja