szerző:
Tetszett a cikk?

Őszintén beszélgetni egymással néha még mindig az egyik legnehezebb dolog a világon. Válni pedig 2021-ben is éppoly gyötrelmes, mint 1973-ban. Ezt meséli el Hagai Levi az Ingmar Bergman alapanyagából készített Jelenetek egy házasságból című sorozatban, amely forradalmat ugyan nem csinál, de a kifogástalan színészi játék miatt mégis érdemes megnézni. Meg persze azért, mert a mű közel ötven év után is méltó helyet foglal el a legszebb szerelmes történetek kategóriájában.

Szeptember elején kis híján megvadultak a mozirajongók, amikor körbement a neten, hogy Jessica Chastain és Oscar Isaac „brutálisan szexi” flörtje miatt majdnem lángra kapott a Velencei Filmfesztivál vörösszőnyege. Erről a slow motion-felvételről van szó,

amely a tempója miatt tényleg nagyon érzéki PR-fogásnak tűnhet, de mint azt Chastain elmagyarázta, a normál videók ennél sokkal viccesebbek, az történt ugyanis, hogy miközben Isaac hozzáért volna Chastain karjához, a színésznő épp megpróbálta megölelni kollégáját, így a szőnyeget feltüzelő jelenet valójában arról szólt, hogy

Isaac tök véletlenül belepuszilt Chastain hónaljába.

A színészek mindketten boldog házasságban élnek – nem egymással -, viszont, mivel annak idején együtt jártak a Juilliardra, közel húsz éve barátok, játszottak már házaspárt a képernyőn, és félszavakból is értik egymást. A köztük működő kémia már önmagában garantálná a Jelenetek egy házasságból sikerét, és akkor még egy szót sem szóltunk arról, hogy Ingmar Bergman alapanyagát ezúttal az itthon is nagyon sikeres Terápia izraeli eredetijének, a BeTipul című sorozatnak, illetve A viszonynak az írója, Hagai Levi szűrte át magán (aki egyébként kétszer vált, és bár adaptációról van szó, a legszemélyesebb munkájának tartja a friss sorozatot).

A középosztálybeli házasság felbomlásáról szóló eredeti tévésorozat, a Jelenetek egy házasságból 1973-ban debütált Svédországban, és igazi szenzáció lett, sőt, úgy tudni, hogy a bemutatást követő évben a válások száma is drámaian megugrott az országban. Nem is csoda, hogy Hagai Levi, a gyötrelmes, intim, megrázó párbeszédek egyik igazi mestere is közel hat évig tanakodott azon, hogyan találhatna fogást rajta egy lehetséges remake-hez. Amikor a Terápia egyik külföldi verzióját promózta Svédországban, azt nyilatkozta, a sorozathoz rengeteg inspirációt talált a Jelenetekben, nem sokkal később pedig a legenda fia, Daniel Bergman kereste fel, volna-e kedve újragondolni az apja történetét.

Hagai Levi
Fazekas István

Levi végül egy pofonegyszerű trükkel lehelt új életet a majdnem ötvenéves alapműbe: felcserélte a szerepeket, amellyel egyrészt napjainkra is reflektál, másrészt egy rakás plusz izgalmat visz bele azzal, hogy ezúttal a nő jelenti be, hogy beleszeretett valaki másba, szóval akkor ő most lelépne.  

Johanból Jonathan (Oscar Isaac) asztmás filozófiaprofesszor lett, aki modern ortodox zsidó családban nőtt fel, ám később elhagyta a vallását, Marianne-ből Mira (Jessica Chastain), egy techcég alelnöke, a család kenyérkeresője, aki igazi nagyágyú, ám többet van távol a családtól, a gyerekkel (itt csak egy, a négyéves Ava) főleg a rugalmasabb beosztásban dolgozó Jonathan foglalkozik többet. A bostoni pár tíz éve él házasságban, és épp akkor kapcsolódunk be az életükbe, ahol Bergman sztorijában is, ám itt nem egy női magazinba készül velük interjú, hanem egy doktori hallgató faggatja őket a kutatásához, amelynek témája a fejlődő nemi normák monogám házasságokra gyakorolt hatása. Nem lehet nem észrevenni Levi frappáns húzását: amikor a hallgató önmeghatározást vár a házaspártól, Jonathan elmondja, hogy férfi, zsidó, apa, professzor, ám azt elfelejti, hogy férj is, Mira meg bűntudattól telve kétszer is elmondja, hogy ő a sok szerepe mellett amúgy édesanya.

Míg az empatikus, elemző beállítottságú Jonathan elégedetten és kedélyesen válaszolgat a kérdésekre, és lépten-nyomon hangoztatja, mennyire modern módon viszonyul ahhoz, hogy ő van otthon a gyerekkel, addig az amúgy határozott Mira zavartan, a szemkontaktust kerülve ücsörög a hallgatóval szemben a tökéletes, rendezett, külvárosi házuk kanapéján, ahol nem kell nagyon figyelnünk, hogy észrevegyük: időzített bombaként ketyeg ez a látszólag higgadt, békés és rendkívül megértő kapcsolat.

HBO GO

Pedig nagyon rajta vannak ám, hogy folyamatosan az ellenkezőjét mondják maguknak és egymásnak, házasságuk érvényességében pedig nyitott kapcsolatban élő barátaik (Nicole Beharie és Corey Stoll) előttük zajló gyötrelmes csatája is megerősíti őket. Ezt az érvényességet viszont egy pillanat alatt teszi zárójelbe az évek alatt lassacskán fogyó oxigén miatti fulladás, és főleg: egy nem várt terhesség. Akkor pedig már egyáltalán nem is akar érvényesnek látszani, amikor Mira bejelenti, hogy beleszeretett valakibe, és holnap már el is utazik vele. Szívszaggató jelenet, a szeretet és a düh különleges egyvelege, ahogy az utazást minden erejével megállítani kívánó férje pakol neki össze éjszaka. Hagai Levi leporolja, és nem viszi tévútra Bergman meditációit azokról a kérdésekről, hogy mi öli meg a szerelmet, hogy vajon az állandóság és a mélyen rögzült reflexek vetnek-e véget a vágynak.

A bomba robbanása utáni cselekményszál hűségesen követi Bergman eredetijét, minden egyes új epizód egy-egy új találkozást jelöl a szakítást követő hónapokban, években. Olyan találkozásokat, amelyekben egyértelmű, hogy ez a két ember a végtelenségig ismeri és szereti egymást, de képtelenek egymással élni, az elnyomott szexualitás, a testi elhagyatottság, a tökéletes család illúziója, és a kommunikációképtelenség ugyanis olyan hosszú időre bebörtönözte őket, hogy pokolian keserves a szabadulás, és vele a szabadság, az önismeret újratanulásának folyamata is.

Hagai Levi szándéka az volt, hogy Bergmannal szemben a házasság ára helyett a válás árát mutassa meg, a kísérlet pedig nyilvánvalóan sikerült. Miközben együtt gondolkodunk a szereplőkkel értékrendek közti különbségekről, gyerekvállalásról vagy a monogámia fenntarthatóságáról, feloldhatatlan ellentétként magasodik fölénk, hogy ennek a két embernek egyszerre van elemi igénye arra, hogy közel legyenek egymáshoz, és arra is, hogy bántsák egymást.

Ebből kifolyólag a szakítás is csak végtelenül intenzív érzelmekkel, a válási papírok borítékjaiból kiömlő elsöprő szenvedéllyel, lemeztelenítő intimitással, kíméletlenül odavágott vádakkal és néha vad, mocskos gyűlölettel járhat. És nem, a válóperrel nem ér véget egy házasság, hiszen történetesen marad a felekben egy csomó olyan emlék és érzés, amit semmilyen hivatalos aláírás nem tud visszavonni.

HBO GO

Klausztrofób és fojtogató érzés végignézni, mit próbálnak kezdeni a szereplők a gyászukkal, a haragjukkal, hogy hányféle utat nyitnak gyógyulásuk elősegítése érdekében, és mégis, minden út végén, bármilyen messzire vezetnek is, egymást találják meg. Isaacnél és Chastainnél hitelesebben és intimebben pedig senki nem tudta volna a nézőknek megmutatni ezeket az utakat. A Velencei Filmfesztivál erotikus kis közjátéka kismiska ahhoz képest, amit ők itt öt órán keresztül művelnek ebben a bostoni házban.

Apropó: Levi – Amy Herzog drámaíróval közösen – kihagyja az eredeti műből ismert helyszíneket, és szinte kizárólag a meleg-arany színekben úszó családi házba gyömöszöli be a jeleneteket. Az epizódok kezdetén egyébként lebontják a negyedik falat, látjuk a szorgosan, maszkban dolgozó stábot, a sminkeseket, de még a színészeket is, ahogy a díszletbe besétálva a helyükre ülnek, majd a jelenet indulásával összeolvadnak a szerepükkel, ám ez a keretezés sajnos feleslegesen zökkenti ki a nézőt.

Összességében viszont mégiscsak azt kell mondanunk, hogy Hagai Levi nem tud hibázni. A Terápia és A viszony (első évadjai) után a Bergman-adaptációba könnyen bele is bukhatott volna, és még ha nem is tett semmilyen forradalmi nyilatkozatot arról, mit jelent elválni, olyan hűséggel és tisztelettel nyúlt az alapanyaghoz, és olyan, soha vissza nem térő lehetőséget kínált fel Chastainnek és Isaacnek, amiért még a klasszikusért rajongó nézők is hálásak lesznek. Azok pedig, akik nem látták az eredeti művet, különösképpen. Mert nem kérdés, hogy ezt a történetet érdemes újra és újra elmesélni.

A Jelenetek egy házasságból már elérhető az HBO GO-n.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:


Kovács Gellért Kult

Így mocskosul nehéz új életet kezdeni

Ahogy Scarlett Johansson és Adam Driver válik, felér egy csoportterápiával. Pedig Noah Baumbach Oscar-várományos filmje mindent csinál, csak nem okoskodik. Mégis olyan hatással lehet a nézőre, mint kevés mai film. Katartikus hatással. Kritika.