Halott bogarakat, romlásnak indult ételeket fotózott, kiállítás lett belőle

DSC1367
2021.09.19. 17:03
Be lehet-e kötni a vidéket a magyar fotográfia vérkeringésébe? Egy vérteskozmai kiállítás erre a kérdésre ad választ.

Szakadó esőben érkezünk a kis vértesi faluba, és ahogy leparkolunk, a rádióban megszólal a kissé anakronisztikusnak ható Végre itt a nyár! Ha a nyár nem is, az ősz megérkezett, és úgy tűnik, nem csak Budapesten és a nagyvárosokban érdemes kiállítást nézni, kirándulás után már Vérteskozmára is megéri betérni.

Radisics Milán természetfotós a karantén alatt döntött úgy, hogy a kis sváb faluban 1843-ban épült házat – melyet saját maga restaurált – megnyitja a közönségnek, elindítva a FotoKozma kezdeményezést. A Capa Kortárs Fotográfiai Központ – bár eddigi profiljukba nem igazán illeszkedett a természetfotózás, hiszen a budapesti kiállításokon a konceptuális fotográfiára helyezik a hangsúlyt – a kezdeményezés mellé állt. Így idén először négy kiállítást is megtekinthetnek az arra járók.

A falu egyetlen utcáján sétálva a Kozmai Roxy életének mindennapjaiba nyerhetünk bepillantást. (A sorozat képeiből az Index a Nagyképen mutatott be egy válogatást.)  Bár Roxy, a faluban éjjelente zsákmányt kereső rókahölgy a megnyitón nem jelent meg, talán látunk majd felvételt arról, ahogyan elsuhan az őt ábrázoló fotók előtt.

Mire a falu egyetlen utcáján véget ér a tárlatvezetés, egész szép csapat verődik össze, így a házban látható kiállításokat kisebb csoportokban nézzük meg.

A sváb parasztházba belépve a helyreállított eredeti konyhában találjuk magunkat. A felakasztott kolbászok mellett a füstös pálinkának is jut hely, a vendégeknek pedig kóstoló. Innen a tisztaszobába vagy a szobába juthatunk, a két helyiségben eltérő tematikájú felvételeket láthatunk. A közös bennünk, hogy az egyéves karantén idején készültek, egy részük a házban, a másik Vérteskozma közvetlen közelében.

Vizek, formák, földünk

A fenti kiállítás Radisics 33 részes sorozatának legújabb darabjait mutatja be. Természetfotósként kezdett drónozni, légi felvételeket készítve Európa számtalan pontján a természetes vizeinkről, illetve a vízszennyezésről, az ipari tevékenység hatásairól. A karantén idején nem utazhatott, így a környéket fényképezte. Az absztrakt hatású drónfelvételek már-már festményeknek tűnnek, a természet és az ember kapcsolata fentről még kiegyensúlyozottnak látszik. A több díjat is nyert projekt sorozatait a most kiállított képek egészítik ki, melyeken feltűnik a bokodi hűtőtó, a Környe melletti, jövőbemutató kép mellett helyet kap a spontán módon szétszórt szénabálákat ábrázoló jelenet, vagy akár a sejtekre hasonlító, leeresztett halastó.

Tisztaszobából karanténszoba

Szimbolikusnak is tekinthető, hogy a parasztház tisztaszobája most a karantén idején készült képeknek ad otthont. A tisztaszoba, ami a maga elzártságával a kimerevített időt testesíti meg. A szobában több sorozatot is láthatunk. Az első, a Karanténbogarak, Radisics Milán első, a pandémia alatt készült képeit mutatja be. A hosszú idő után Vérteskozmára érkező fotós halott bogarakat talált a házban. A rózsabogarak eozin mázat idéző, csodás színben pompázó szárnyfedőit ábrázoló képek azoknak az állatoknak állítanak emléket, akik a gerendákban keltek ki lárvaként, majd a szobában, a külvilágtól elzárva élték életüket, és ott is haltak meg.

A Speiz csendéletek sem biztos, hogy elkészült volna a karantén nélkül. Radisics – akit láthatóan egyre erősebben foglalkoztat a környezetvédelem és a fenntarthatóság – a járványt követő felvásárlási láz után kezdte el az otthon rothadásnak indult élelmiszereket fotózni. Penészes paradicsom, csírázó krumpli. A Van Dyke Brown-technikával készült képek nem csak az elmúlásra, a folyamatos pazarlásra is felhívják a figyelmet.

A Fáklyákkal a fagy ellen egy család küzdelmét mutatja be a termésért – a sorozat a 39. Magyar Sajtófotó Pályázat Természet és tudomány kategóriájának első helyezettje volt idén. A Home gym pedig Radisics fiának edzéseit örökítette meg a karantén idején. Partvisnyélre erősített Kettle ballel, a barátnőjét a hátára véve a lépcsőn.

Műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korában

A karanténszoba legérdekesebb alkotása azonban az Olaszország szünetel címmel egy tablóképen 40 kockából álló sorozat, melyet az olaszországi lezárások és az olasz eredetű karantén szó ihletett. (A karantén szó az olasz quaranta giorni, azaz negyven nap kifejezésből ered. A XIV. században a velencei dózse a betegségek elkerülésének érdekében a városba érkező hajókat negyven napra vesztegzár alá helyezte.) A 40 fotót Radisics olasz webkamerákat nézve screenshotolta, megörökítve a kiürült Szent Márk teret, a Piazza dei Fiorit, vagy épp a padovai bazilikában egyedül miséző pap istentiszteletét közvetítő védőruhás operatőrt.

A történet azonban itt nem ért véget, a webkamerákat üzemeltető cég a kamerák tulajdonosaként pénzt kért a fotóstól, aki a „felszerelésüket használta”. A jogi vita során derült ki, hogy a webkamera felvételeinek egy adott pillanatban történő rögzítésével készült képnek nincs szerzői joga. A 40 elkészült karanténfotóról egyetlen tablókép készült, melyet kordokumentumnak szánt Radisics. Az egyetlen, szignált kép megvásárolható, a bevételt adományként ajánlják majd fel.

A kiállításmegnyitót udvarkoncert zárja, Kalmus Felicián csellistát hallgatják az érdeklődők. Vasárnap Kőhányáson nyílik a FotoKozma negyedik tárlata.

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)