eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Annalena Baerbock, a Zöldek, Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetség és Olaf Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt (SDP) kancellárjelöltje (b-j) az első televíziós vitájának kezdete előtt Berlinben 2021. augusztus 29-én. Németországban szeptember 26-án tartanak parlamenti választásokat.
Nyitókép: MTI/EPA/DPA

Nagy újdonságot hozhat a németországi választás

Akár a szavazatok felét is levélben adhatják le. A németek túlnyomó többsége tartalmasabb kampányra vágyik.

Túl kevés szó esik tartalmi kérdésekről a szeptember 26-ai németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást felvezető kampányban a szavazók több mint 70 százaléka szerint – mutatta ki egy felmérés.

A Business Insider című hírportál megbízásából készített közvélemény-kutatás alapján a választók túlnyomó többsége elégedetlen a kampánnyal. Csaknem háromnegyedük, 72 százalékuk úgy látja, hogy nem jelennek meg benne eléggé a tartalmi, a közösség életét valóban érintő kérdések. A kampányt kellőképpen tartalmasnak tartók aránya 15 százalék.

Valamennyi párt táborában többségi vélemény, hogy a politikusok nem beszélnek eleget tartalmi ügyekről. A legnagyobb arányban – 90 százalékban – a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) szavazói gondolják ezt.

Az adatok korcsoport szerinti bontásban is azt mutatják, hogy a többség minden korosztályban több tartalmat szeretne látni a kampányban. Leginkább a fiatalok elégedetlenek, és az életkor emelkedésével csökken az elégedetlen szavazók aránya: a 18-29 évesek 76 százaléka, a 40-49 évesek 74 százaléka és a 60 év felettiek 68 százaléka érzi úgy, hogy a választási kampány nem eléggé tartalomközpontú.

A kampány eddigi legnagyobb hatású eseménye az volt, hogy tévécsatornák kamerái rögzítették, amint a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének kancellárjelöltje, Armin Laschet Észak-Rajna-Vesztfália tartományi miniszterelnök a háttérben munkatársak körében nevetgél, miközben Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök az újságíróknak nyilatkozva kifejezi részvétét a tartományban pusztító árvíz halálos áldozatai hozzátartozóinak.

A július közepén történt árvíz után néhány nappal rögzített jelenet nyomán Armin Laschet személyes népszerűsége és a CDU/CSU választói támogatottsága süllyedni kezdett. Augusztus második felében már nem a CDU/CSU, hanem eddigi koalíciós társa, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetett a felmérésekben, és a szociáldemokrata kancellárjelölt, Olaf Scholz nagyságrendekkel népszerűbb volt, mint a CDU/CSU jelöltje.

A legutóbbi felmérések szerint az SPD a szavazatok 25-26 százalékát gyűjtheti össze szeptember 26-án. A CDU/CSU 21-23 százalékot szerezhet.

A hagyományosan legnagyobb két politikai erő után a Zöldek következhetnek 17 százalék körüli eredménnyel. A kisebb pártok közül az FDP és a jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) egyaránt 11 százalékos eredménnyel végezhet, a balközép SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) pedig a szavazatok 6 százalékát gyűjtheti össze.

A választás már el is kezdődött, augusztus 16-án, a levélszavazás lehetőségének megnyitásával. Szakértői várakozások szerint a koronavírus-járvány miatt minden korábbinál többen élhetnek a lehetőséggel, így

a levélben leadott szavaztok aránya akár 50 százalékig is emelkedhet a legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson regisztrált 28,6 százalékról.

Meredek emelkedést jeleznek a Welt am Sonntag című vasárnapi lap által gyűjtött adatok, amelyek szerint az ország tíz legnagyobb városában rendre sokkal többen kérik ki a levélben szavazáshoz szükséges dokumentumokat, mint négy éve.

  • Düsseldorfban például már 170 ezren jelentkeztek, ami 50 százalékos növekedés,
  • Münchenben a 2017-es mintegy 280 ezerről 463 ezerre emelkedett az igénylések száma,
  • Hamburgban pedig 323 ezerről 497 ezerre.

Választási szakértők szerint a levélben szavazók várhatóan rekord nagyságú aránya nem befolyásolja a végeredményt, de megnehezíti az urnazárás utáni előrejelzések készítését, mert torzítja a szavazóhelyiségekből távozók megkérdezésén alapuló felméréseket (exit poll).

Ez azért fordulhat elő, mert az egyes pártok támogatói eltérően viszonyulnak a levélszavazáshoz – a középen álló pártok táborára inkább, a széleken állókra kevésbé jellemző, hogy levélben szavaznak –, és így nem azonos, hanem eltérő arányban adják le szavazatukat személyesen, illetve levélben.

Címlapról ajánljuk
Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

A leszokási hajlandóságot nagyban befolyásolja, hogy mennyire érezzük távolinak a dohányzás negatív, illetve a leszokás pozitív következményeit – derül ki az ELTE PPK kutatóinak 1500 dohányost bevonó vizsgálatából.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×