Az ENSZ elégedetlen az afganisztáni helyzettel, fél évig változatlan marad az UNAMA

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) pénteken fél évvel, 2022. március 17-ig meghosszabbította az ENSZ afganisztáni támogató missziójának (UNAMA) mandátumát, írja az MTI. Bár hírügynökségek megfogalmazása szerint a 15 tagállamú BT meghosszabbította a misszió mandátumát, az AP amerikai hírügynökség megjegyzi: a Norvégia és Észtország által beterjesztett, egyhangúlag elfogadott javaslat lényegében fél évvel elhalasztja a döntést az ügyben, időt adva ezzel a tagállamoknak arra, hogy figyelemmel kövessék a tálib kormány lépéseit a következő hónapokban.

A 2596-os számú határozat hangsúlyozza az UNAMA és egyéb ENSZ-ügynökségek további afganisztáni jelenlétének alapvető fontosságát. Egyúttal felszólítja az afgán és nemzetközi feleket, hogy működjenek együtt az UNAMA-val, valamint szavatolják az ENSZ-, illetve a világszervezettel kapcsolatban álló egyéb alkalmazottak biztonságát, védelmét és szabad mozgását az országban.

A határozat egyben kimondja, hogy az Afganisztánban a hatalmat augusztusban magához ragadó radikális iszlamistáknak egy olyan „befogadó kormányt” kell alakítaniuk, amelyben „teljesen, egyenlően és érdemben nők is részt vesznek”, és amely biztosítja az emberi jogokat.

A BT arra kérte António Guterres ENSZ-főtitkárt, hogy 2022. január 31-ig készítsen jelentést, benne stratégiai és operatív ajánlásokkal az UNAMA következő mandátumának idejére, "tekintettel a legutóbbi politikai, biztonsági és társadalmi fejleményekre". Egyúttal arra kérték a világszervezet főtitkárát, hogy kéthavonta számoljon be a BT-nek az afganisztáni helyzetről és az UNAMA tevékenységéről a mandátum jövő márciusi lejártáig.

Az afganisztáni tálibok – akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció – augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt, harc nélkül vonultak be az afgán fővárosba, Kabulba, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó háború. A tálibok múlt kedden alakult kormányát eddig egyetlen ország sem ismerte el hivatalosan. A pastu etnikumúak által uralt, kizárólag férfiakból álló ideiglenes tálib kormányt bírálatok érték amiatt, hogy nem teljesítette ígéretét, miszerint más etnikai csoportoknak és különböző vallási közösségeknek is helyet ad a kabinetben.

(Kiemelt kép: Radikális iszlamista tálib harcosok járőröznek az általuk elfoglalt nyugat-afganisztáni Faráh városban 2021. augusztus 11-én. A kabuli kormány ellen harcoló tálibok, akik megsokszorozták támadásaikat, amióta az amerikai csapatok és szövetségeseik májusban megkezdték kivonulásukat Afganisztánból, Faráh elfoglalásával az utóbbi öt napban már a hetedik tartományi székhelyet kaparintották meg a 34-ből. A szélsőségesek kezén van már Sibargan, Zarandzs, Aibak, Kunduz, Talikan, Szári-Pul és most már Faráh is. Fotó:MTI/AP/Mohammad Asif Khan)