Itt a 13. Alaptörvény-módosítás, a kegyelmi botrányra is reagál az egyik javaslattal a Fidesz

Tizenharmadik alkalommal is módosítja a fideszes parlamenti többség a gránitszilárdságúnak kikiáltott Alaptörvényt. Hétfőn rögtön egyszerre három módosítót is benyújtottak a parlamentnek. Vejkey Imre nyújtotta be azt az Alaptörvény-módosítás, ami az Orbán Viktor által korábban bejelentett módosítást egészíti ki. A miniszterelnök a kegyelmi botrány kirobbanásakor jelentette be, hogy a jövőben nem kaphat elnöki kegyelmet, aki kiskorú sérelmére követett el szándékos bűncselekményt. Ez úgy változik, hogy sarkalatos törvény határozná meg, melyek azok a gyerekek ellen elkövetett szándékos bűncselekmények, amelyeknél nem adhatna kegyelmet a köztársasági elnök. A másik változás, hogy az igazságügyi miniszter ellenjegyzése is kikerült a módosításból.

Az indoklásban ez áll: „Mivel a kegyelem a köztársasági elnök kizárólagos joga, ezért a továbbiakban a döntésének érvényességéhez ellenjegyzés nem szükséges. Az alkotmányos szabályozást így a valós helyzethez igazítjuk, ugyanis az elmúlt több mint három évtizedben mindössze egy alkalommal történt meg, hogy az igazságügyért felelős miniszter megtagadta az ellenjegyzést a köztársasági elnök egyéni kegyelmezési döntésétől.”

A Kósa Lajos által jegyzett másik módosító a Magyar Honvédségre vonatkozik. Itt is sarkalatos törvényben határoznák meg a Magyarországon területén zajló csapatmozgások és a katonai műveletek szabályozását. „A Magyar Honvédség katonai műveleteinek, állomásozásának és más, határátlépéssel járó csapatmozgásának, valamint a külföldi fegyveres erők Magyarország területét érintő katonai műveleteinek, állomásozásának és más, határátlépéssel járó csapatmozgásának engedélyezésével összefüggő alapvető szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.”

Hogy mi lesz a sarkalatos törvényben, azt még nem tudni. A módosításban indoklásában a magyar kormány békepártiságával és a háborús helyzetre való gyors reagálás fontosságával érvel Kósa Lajos.

A harmadik módosító Tessely Zoltán nevéhez fűződik. Ez kétharmados többséghez kötné, hogy Magyarország részt vegyen az Európai Unió közös hitelfelvételeiben. „Magyarország az Európai Uniónak olyan hitelfelvételéhez és az ahhoz kapcsolódó garanciavállaláshoz, amely Magyarország által teljesítendő fizetési kötelezettséget keletkeztet, az Országgyűlésnek az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott egyedi határozatával adott felhatalmazása alapján, a Kormány egyedi döntése alapján járulhat hozzá.”