eur:
386.7
usd:
355.86
bux:
68854.65
2024. május 17. péntek Paszkál
Olaf Scholz német kancellár (k) beszédet mond a német szövetségi parlament (Bundestag) ülésén Berlinben 2022. március 23-án. Egyéb témák mellett a kancellári hivatal költségvetéséről tanácskoznak a képviselők.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Mostantól három év börtön fenyegeti a vesztegetésen ért német képviselőket

A Covid-járvány idején meglehetős vihart kavartak Németországban azok a maszkügyletek, amelyeknek akkori parlamenti képviselők közvetítőként tevékeny részesei voltak, és aztán büntetlenek maradtak. A Bundestag most hadat üzent minden ilyen jellegű tevékenységnek, és a szigorítás mellett tette le a garast.

A parlament döntése szerint olyan általános intézkedésről van szó, amely a megvesztegetés, a hivatalos megfogalmazás szerint a "megengedhetetlen érdekképviselet" minden formájára kiterjed. Három évig terjedő börtön fenyegeti azokat a képviselőket, akik nem képesek ellenállni a "csábításnak". A jövőben büntethető az a parlamenti képviselő, aki pozícióját, illetve törvényhozói mandátumának tekintélyét arra használja fel, hogy pénzügyi juttatás ellenében befolyást gyakoroljon. Ilyen esetben mind a képviselőt, mind a megbízót három évig terjedő börtön vagy pénzbüntetés fenyegeti.

A kormánykoalíció pártjai – a szociáldemokrata SPD, a Zöldek Pártja és a szabad demokrata FDP – továbbá az ellenzéki, radikális jobboldali AfD szavazataival született határozat szerint mindezt kiegészítésként a büntető törvénykönyvben kell rögzíteni. Az új szabály vonatkozik a tartományi parlamenti, valamint az európai parlamenti képviselőkre, továbbá a nemzetközi szervezetek parlamenti közgyűléseinek tagjaira is.

A parlamenti határozat – mint arról az ARD közszolgálati televízió tudósított – valójában a koronavírus-járvány idején burjánzott úgynevezett maszkbotrányok következménye.

Az érintettek különböző maszküzleteket közvetítettek, és ennek fejében több millió eurós juttatásban részesültek.

Később ugyan eljárás indult ellenük megvesztegetés gyanújával, de az érvényes jogi helyzet miatt nem voltak büntethetők. A kormánykoalíció pártjai 2021. decemberi hatalomra kerülésekor állapodtak meg a szigorításban.

Az ellenzék vezető ereje, a konzervatív CDU/CSU pártszövetség tartózkodott a szavazástól azzal az indoklással, hogy a határozat egyes elemeit túlságosan homályosnak tartja. Hasonló indokkal tartózkodott a baloldali képviselőcsoport is.

A büntető törvénykönyv eddig csak akkor írt elő szankciókat, ha a képviselő parlamenti mandátumának gyakorlásakor pénzbeli juttatásban vagy egyéb előnyben részesült. A büntethetőséget most kiterjesztik olyan esetekre is, amelyeknek nincs közük a képviselő tényleges parlament munkájához.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: százszázalékos biztonság minden intézkedés ellenére sincs

Kis-Benedek József: százszázalékos biztonság minden intézkedés ellenére sincs

A Robert Fico elleni merényletnek hatása lehet az európai parlamenti választási kampányra is, ám a politikusokat a választások előtt nehéz lesz meggyőzni arról, hogy távolságot tartsanak az emberektől – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora.

Hankó Balázs az Arénában: roppant veszélyes az új uniós felsőoktatási javaslat

Az Európai Bizottság továbbra sem válaszol a magyar kormány novemberi levélére – mondta a június végén lejáró Erasmus-megállapodás jövője kapcsán Hankó Balázs az InfoRádió Aréna című műsorában. A Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára beszélt a Pannónia Ösztöndíjprogramról, a felsőoktatási bérek rendezéséről és a felvételizők számának alakulásáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.17. péntek, 18:00
Sándor Ildikó
néprajzkutató, a Hagyományok Háza Közművelődési és tudományos szakcsoport vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×