Nagy a baj, ha már a sörgyártók mosolya sem őszinte

Tavaly 6,463 millió hektoliter sört értékesített az öt legnagyobb hazai gyártó, amelyek közül a Borsodi, a Carlsberg, a Dreher és a Heineken Hungária a Magyar Sörgyártók Szövetsége tagja, ám a szervezet iparági kimutatásához adatközlésével a Pécsi Sörfőzde is hozzájárul. Bár ez a mennyiség 1,3 százalékkal felülmúlja az egy évvel korábbit, 3,4 százalékkal továbbra is elmarad a Covid-válság előtti, 2019-es csúcsév 6,682 millió hektós teljesítményétől.

Túl egy kihívásokkal teli éven

Kántor Sándor, a sörszövetség igazgatója 2022-re visszatekintve az Indexnek elmondta:

Jelentősen leszűkítette a piaci szereplők mozgásterét az energia és az alapanyagok drasztikus áremelkedése, amely ugyan termelési nehézségekhez vezetett, de nagyobb visszaesés nélkül vészelte át ezt az időszakot a szektor.

Kitért arra is, hogy a forgalom nem volt kiemelkedő, a söripar költségvetési hozzájárulására mégis minden korábbinál nagyobb mértékben támaszkodhatott az állam. Míg az eladások csak 1,3, az államkasszába történő befizetés 9,3 százalékkal múlta felül a bázisidőszakot.

A 85,7 milliárd forintos összeget a jövedéki adó emelésén és a népegészségügyi termékadó kiterjesztésén túl egy évek óta tartó trend magyarázza, amely a jelenlegi turbulens gazdasági környezetben is kitartott, ami nem más, mint a prémium- és szuperprémium-szegmens bővülése.

Az együttes forgalmuk immár lefedi a teljes értékesítés majd' 30 százalékát. Ugyanígy megmaradt piacformáló erőnek az alkoholmentes sörök térhódítása, az ízesített és ízesítetlen variánsok is dübörögnek, forgalmi részarányuk immár meghaladja a 6 százalékot, miközben a csökkentett alkoholtartalmú termékek forgalma már a fél százalékot sem éri el. Ennek a látványos piaci változásnak a magyarázata, hogy az alkoholmentes termékek technológiája mára oda fejlődött, hogy az alkohol teljes hiányában is élvezhető italokat tud előállítani a söripar, amit a növekvő egészségtudatosság és felelős fogyasztói magatartás tovább erősít, értékeli az adatokat Kántor Sándor.

Turisták, hol vagytok? Nem isztok?

A szállodákat, éttermeket és kávéházakat magába foglaló HoReCa-szektor vergődése ugyanakkor súlyos probléma a söriparnak. Amíg nem tér vissza a pandémia előtti lendület az idegenforgalomba, marad a kincstári optimizmus. A sörszövetség igazgatója szerint a csapolt sör múlt évi 424 ezer hektoliteres értékesítése ugyan egyharmaddal magasabb a 2021-es szintnél, még mindig negyedével a 2019-es forgalom alatt van.

A turizmus-vendéglátásra jellemző újratölthető üveges sör 920 ezer hektós tavalyi mennyisége elsőre nem hangzik tragikusan, csakhogy ez is mindössze a 70 százaléka a világjárvány előtti utolsó év vonatkozó értékének.

Éppen a felsorolt kihívások miatt nagy érték, hogy közvetlenül 1617 főt foglalkoztatnak a vizsgált sörgyártó vállalatok, amelyek a nehezebb gazdasági környezetben is megőrizték a álláshelyeket Kántor Sándor tájékoztatása szerint. Ennél is fontosabb azonban, hogy az iparág közvetve további csaknem 20 ezer munkahely megtartásához járult hozzá a magyar mezőgazdaság, vendéglátás és kereskedelem területén.

Eltérő utakon a nagyok

Az éves beszámolók leadási határideje után a kört a három legnagyobb gyárra szűkítettük. A legfontosabb pénzügyi mutatókat vizsgálva azt látjuk, hogy a Heineken Hungária és a Dreher továbbra is fej-fej mellett halad. Előbbi éves nettó árbevétele az előző évi 63,99 milliárd forintról 76,77 milliárdra nőtt tavaly, az utóbbinál pedig 63,4 milliárdról 74,18-ra kúszott fel a forgalom. Az árbevételnél alapból többet árul el egy társaság működéséről az adózott eredmény, ez ilyen magas inflációs környezetben különösen igaz. Mindkét vállalat profitot termelt, méghozzá többet, mint egy esztendővel ezelőtt: a budapesti központban működő, Sopronban termelő Heinekennél 3,69 milliárd forintról 5,09 milliárdra ugrott a nyereség, a kőbányai Drehernél pedig a 2,58 milliárd forintos plusz 3,08 milliárdra szökkent.

Az iparág együttes teljesítménye azonban az üzemi eredmények összességét tekintve 40 százalékkal csökkent

– erre a sörszövetség vezetője mutatott rá az öt legnagyobb gyártó összesített adatainak elemzése alapján.

Árbevételét a Borsodi is növelte tavaly, igaz, kevésbé látványos ütemben: 44,26 milliárd forintról 48,38 milliárdra. A bővülés dinamikájánál kényesebb pont azonban, hogy továbbra is veszteségesen működött a bőcsi sörgyár:

A beszámoló kiegészítő mellékletének tanúsága szerint a Borsodi belföldi értékesítése egy év alatt 4,8 százalékkal mérséklődött. Magyarázatuk szerint ennek hátterében az élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek forgalmának csökkenése és a főként az alacsonyabb árfekvésű termékek értékesítésének visszaesése állt. Ugyanakkor az árbevétel növekedését a jelentős, a korábbi évek szintjét jelentősen felülmúló, ismételt áremelések mozgatták, amelynek alapvető oka az inflációs környezet és az energiaárak nagy mértékű növekedése, ami kedvezőtlenül befolyásolta mind az operatív, mind pedig az előállítási és logisztikai költségek alakulását.

Előrebocsátották: a jövőbeli terveik között szerepel a piacrészesedésük stabilizálása és növelése, a vendéglátóipari csatornában végzett tevékenységük hatékonyságának javítása, márkáik erősítése és további fejlesztése.

(Borítókép: A Heineken Hungária soproni gyára 2015. november 12-én. Fotó: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)