szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Különleges műhúst készített az ausztrál Vow, egészen konkrétan a kihalt mamutét alkották meg egy húsgolyó formájában – azt azonban nem tudni, hogyan reagálna rá az emberi immunrendszer, így egyelőre senki nem ízlelte meg a végeredményt.

Finoman fogalmazva sem hétköznapi húsgolyót tett le az asztalra a Vow nevű ausztrál vállalat – egy mamutból „készítették el”.

A projekt célja, hogy demonstrálják a sejttenyésztéssel termesztett húsban lévő lehetőségeket, és hogy rávilágítsanak a nagyüzemi állattenyésztés, a vadon élő állatok és a klímaválság közötti kapcsolatra.

Bár több cég is készít már különböző húspótlókat – marha-, csirke- és sertéshús helyettesítésére –, azonban a Vow inkább a szokatlan fajokra helyezi a fókuszt.

Már több mint 50 fajt vizsgáltak, köztük az alpakát, a buffalót, a krokodilt, a pávát és különböző halfajokat is.

Gyártói szerint húsízű lett az első 3D-nyomtatott műhús

3D-nyomtatott műhússal készül betörni a piacra egy izraeli startup. A Redefine Meat (Hús Újragondolva) cég nemcsak arra ügyel, hogy a terméküknek húsíze legyen, a kinézete és a textúrája is igyekszik mindenben az igazit imitálni. A Deutsche Welle riportja.

Az első ilyen „hús”, amit egy étteremben is felszolgálnak majd, a japán fürj lesz, és reményeik szerint még az idei év során a szingapúri éttermek asztalára kerül.

Mint Tim Noakesmith, a Vow társalapítója elmondta, olyan sejteket keresnek, melyeket könnyű termeszteni, ízletesek és táplálóak is – ezután ezeket összekeverik, hogy egy igazán finom húst készítsenek.

A mamutra azért esett a választásuk, mert az az éghajlatváltozás szimbóluma is, ami szerintük az emberi vadászat és a jégkorszakot követő felmelegedés miatt halt ki – írja a The Guardian.

A Vow a mamut izomfehérjéjének létrehozásában Ernst Wolvetang professzorral, a Queenslandi Egyetem biomérnöki intézetének munkatársával dolgozott együtt. Wolvetang csapata a mamut mioglobin DNS-szekvenciáját vizsgálta, mely a hús ízét adja – a hiányzó réseket pedig elefántok DNS-ével foltozták be.

Ezt követően a szekvenciát egy birka mioblaszt őssejtjébe helyezték, ami 20 milliárd sejtre replikálódott, ezt tudták a mamuthús tenyésztésére használni.

Wolvetang szerint a folyamat „nevetségesen könnyű és gyors volt”, néhány hétbe telt csak. Először dodóhúst akartak csinálni, ahhoz azonban nem léteznek a szükséges DNS-szekvenciák.

A legnagyobb gond a műhússal: a vegetáriánusok és a húsevők is undorodnak tőle

A Kaliforniai Egyetem kutatói szerint fontos lenne rájönni az undor okaira, mert a műhús olyan termék, amely humánusabb, egészségesebb, fenntarthatóbb jövőt teremt.

A húsgolyót eddig senki nem kóstolta – Wolvetang kiemelte, évezredek óta nem fogyasztottunk ilyen fehérjét, így nem tudni, hogyan reagálna rá az emberi immunrendszer. A különleges húsgolyót a hollandiai tudományos múzeumban, a NEMO-ban állították ki kedden.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.