Vércikinek tartják a Petőfi Zenei Tanácsot, mert egy nő sem lehetett tag, Demeter Szilárd azt mondta, ő senkitől nem kérdezi meg a nemét

Nem kisebb feladatra vállalkozik a nemrég megalakult Petőfi Zenei Tanács (PZT), mint hogy a magyar popkultúrát jobbá tegye. A Demeter Szilárd vezette Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) kezdeményezésére létrejött testület célja, hogy „tagjai szakértelmükkel és meglátásaikkal elősegítsék a Petőfi Rádió, a Petőfi TV, a Hajógyár és a Magyar Popkulturális Értéktár minőségelvű megerősítését, ezáltal a magyar popkultúra jobbá tételét”. Tagjai: Bognár Attila, Both Miklós, Ferenczi György, Frenreisz Károly, Gőz László, Kovács Ákos, Müller Péter Sziámi, Nagy Feró, Németh Alajos, Tátrai Tibor.

A testületet számos kritika éri, van, aki a nőket hiányolja, van, aki szerint a 60+ átlagéletkor igencsak kifogásolható a leginkább a fiatalokhoz köthető műfaj helyzetét segítő tanácsban. Több dilemma is felvetődik: kell-e segítenie az államnak egy a piacon boldoguló művészeti ágat, van-e jelentősége a rádiónak és televíziónak, miközben a tizen-huszon­évesek más platformokon hallgatják kedvenceiket; ráláthat-e tíz, már évtizedek óta kényelmes helyzetben lévő előrehaladott korú ember a mai kezdő vagy épp befutóban lévő zenészek problémáira; megvalósult-e bármi a már meghirdetett popkultúra fejlesztéséért meghirdetett programokból; és végül, de nem utolsó- sorban Demeter Szilárd kulturális térfoglalásának újabb fejezetéhez érkeztünk-e.

„Gyártod a végtelent a végtelen szalagon,
A mágia láncán megolvad a hatalom”
– Müller Péter Sziámi

A testület alternatív múltja miatt leginkább kirívó, de legalábbis meglepetést keltő tagja, Müller Péter Sziámi kifogásolta, hogy számonkérték részvételét a Petőfi Zenei Tanácsban. A zenész – akit lapunk is megkeresett, de nem akart válaszolni kérdéseinkre – Facebook-posztban reagált a kritikákra, kiemelve, hogy szabadelvű értelmiségiként ő világ­életében szóba állt mindenkivel. Balla Gergely, a Platon Karataev gitáros-énekese is hasonlóan gondolkozik, szerinte a lövészárkokat betemetni, nem mélyíteni kell. – Olyan ez, mint egy szoba, amin két ablak van. Ha egyszerre üvöltözünk egymással, vagyis mindkét ablak nyitva van, huzat lesz, ha mindkét ablak zárva van, áporodott lesz a levegő. Én a párbeszédben, az ablakok nyitogatásában hiszek – mondja.

A tanács létrejötte óta sokan azt kritizálják, hogy nincsenek benne nők, csak férfiak, akiknek az átlag­életkora hatvan feletti. Mindezt a megkérdezett előadók is rossz lépésnek tartják. – Noha elég színes lett a társulat, és minden tag egy komplett életművel rendelkezik, nagyon kínos, hogy nincsenek benne nők. Pedig itthon sok zeneileg tehetséges hölgy dolgozik, mint Vincze Lilla vagy Bocskor Bíborka, aki például a zenésztársam volt – mondja Kardos-Horváth János, a Kaukázus zenekar frontembere, kiemelve, itthon ez a helyzet megfigyelhető más munkakörökben is.

– állítja Jónás Vera énekesnő, és hozzáteszi: – Gáz ez 2023-ban? Szerintem vérciki. Nagyon kellemetlen lesz majd erre visszatekinteni a törikönyvekből.

Kun Bálint, a Carson Coma együttes billentyűse nemcsak morális, de szakmai szempontból sem tartja jónak, hogy a társulat csak férfiakból áll. – Minél diverzebb egy tanács, annál sikeresebb. Legyen sokszínű nemben, korban, műfajban, értékrendben, hiszen ha ez nincs meg, nem lesz mindenki reprezentálva, és látványosan rosszabb lesz a végeredmény.

„Változnak az idők, mi is változunk.
Ellenállni biztos vereség”
– Nagy Feró

Nagy Feró azt nyilatkozta, szerinte „Magyarországon jelenleg egy csomó Erdős Péter dönt arról, hogy mi a jó zene”, vagyis a mostani rendszerben az a szám hallható, ami megfelel a rádiók rotációjának. – Ferónak teljesen igaza van, mert a vidéki rádióknak sajnos azt kell játszani, ami az országos rádióban megy, hogy népszerűek maradjanak. Emiatt visszadobják a kevésbé ismert előadók számait – mondja Kardos-Horváth, hozzátéve, ezt lehetne barátságosabban is csinálni.

Jónás Vera a helyzetet máshogy ítéli meg. – Én úgy érzem, egyre immunisabbak vagyunk ezekre a minibalhékra. Egy-két hétig még téma, a backstage-ekben szállóigeként repkednek majd Feró, Sziámi vagy Demeter Szilárd nyilatkozatai, de valójában a valóságunk részévé válik ez is – mondja az énekesnő, majd hozzáteszi: – Elegem van a magasröptű véleményeinkből, nyilatkozatainkból, petícióinkból és rettenetesen várom a tetteket.

A tanács tervei közé tartozik, egy könnyűzenei egyetem létrehozása is. Balla Gergely szerint utóbbi intézkedés hasznos is lehet, hisz külföldön is vannak ilyen intézmények, és ha egy ilyen képzés szakmai szempontok alapján, transzparensen működik, akkor hiánypótló is lehet. A zenész szerint azonban vannak olyan országok, ahol keretrendszer nélkül is igényes és nemzetközi szinten is észrevehető könnyűzenei produkciók bukkannak fel.

Kardos-Horváth máshogy áll a kérdéshez. – A könnyűzene nem való intézményi falak közé, mert akkor pont a lényegét veszti el. A popzenének a korszellemről kell szólnia – mondja, hozzátéve, inkább az ELTE-n vagy az SZFE-n kellene egy könnyűzenei szakot indítani.

Kérdés továbbá, hogy Magyarországon a popzene megél-e az állam nélkül? Balla Gergely szerint békeidőben igen, a piac és a versenyhelyzet minden előnyével és hátrányával együtt. – Más esetben viszont, például a Covid alatt szükséges az állam segítsége – mondja a gitáros. Az állami támogatások olykor az eladókat is kisegítik, Kardos-Horváth is pályázott már az NKA-nál két videóklipre, melyhez megkapták a segítséget, és Kun Bálint is kapott a Carson Coma csapattal támogatást.

„Megtanulták már sokan
Te is tudod, hogy hallgatni arany”
– Kovács Ákos

– Én pozitívnak tartom a Petőfi Zenei Tanácsban, hogy végre nem egy kifizetőhely jött létre, hisz a tagok nem látványos összegért vállalták el a munkát – mondja Kardos-Horváth János, aki szerint másfelől Magyarországon sok tehetséges zenész van, a piac viszont szűk, ezért fontos terelgetni a fiatal előadókat.

– Ha ez a testület átlátja a hazai könnyűzene helyzetét, és elfogulatlanul, kizárólag szakmai szempontok alapján hoz döntéseket úgy, hogy a szcéna érdekeit hatékonyan képviseli, akkor az valóban hiánypótló lenne – mondja Balla Gergely, a Platon Karataev gitáros-énekese.

A PZT másrészt a Petőfi Rádió megújításán is dolgozni fog, ami szintén kérdést vet fel, hogy számít-e egyáltalán a rádiózás a YouTube és a Spotify korában. Kun Bálint szerint fontos, hogy elinduljon párbeszéd arról, hogy milyen zene szóljon a Petőfin, és örvendetes lenne, ha a rádióba a magyar zenekaroknak nem számítana kuriózumnak bekerülni. – A problémát ott látom, hogy ez a párbeszéd egy tanács keretein belül nagyon szűk körben történik – teszi hozzá.