Édesipar: jön a nőknek ajánlott menstruációs csokiszelet és a 3D-ben nyomtatható termék

Az édesipar egy olyan rendkívül színes ágazat, ami a hazai, vagy a globális nagy trendek is visszaköszönnek. Ha válság van, mint most a gazdasági nehézségek és az élelmiszer-infláció miatt, arra a fogyasztók is reagálnak. Mostanában például kevesebb csokiszeletet vesznek. Mi ennek a magyarázata? Alighanem az, hogy a vevők azt gondolhatják, hogy jobban járnak egy tábla csokival, mint a csokisúlyban azonos 3-4 szelettel, amely a csomagolás és a logisztika miatt fajlagosan drágább.

Ha pedig itt a globális felmelegedés, akkor több jégkrémet vesznek a fogyasztók. Nem vicc, miközben a magyar édespiacon 1-4 százalékkal apad a volumen a legtöbb terméknél, az 5 százalékkal gyarapodó jégkrémpiac a legjobban növekvő szegmens. Az pedig már egy különös ördögi kör, hogy éppen az a termék lesz így a legnépszerűbb, amelyik a legkevésbé barátja a klímának, hiszen a legtöbb energiát igényli. A hűtési láncnak ugyanis ki kell tartania a gyártástól a fogyasztásig.

Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára elmondta, hogy a 2021-ben 250 milliárd forintos magyar édespiac, 2022-ben már 310 milliárd forintos forgalmat ért el. A fogyasztás stagnált, az értéknövekedést az árnövekedés okozta, amely amúgy az édesiparban bőven az átlagos élelmiszer-infláció (40 százalék körül) alatt maradt. A gyártók árrése aligha nőtt, mert bizonyos költségek nagyon megnőttek, hiszen drágult az alapanyag, a rezsi, vagyis az energia és a bérek, de az adók (NETA) is emelkedtek.

Új színek, új technológiák, új csomagolások

A hazai édesiparban van egy pár alapvető trend, ami érdemben kopogtat. Ilyen a funkcionális, a mentes, a light, de vannak új színek, új technológiák, új csomagolások. Ebben az ágazatban gyakorlatilag minden be van csomagolva, és az az eladás fontos eszköze, ez nem olyan, mint a kenyér vagy a paradicsom.

Mostanában menő a sós-édes kombináció, a mélyhűtve zsugorított gyümölcs és a cukormentes.

Még nem annyira magyar trendek, de majd biztosan begyűrűznek a következők.

• Sok a tejhelyettesítővel készült termék. Van, aki az egészsége (diétája), más etikai okokból nem fogyaszt állati eredetű anyagokat, tejet, vannak teljesen vegán termékek is.
• Egyre több a természetes édesítéssel készülő termék.
• Új vonal a női édesség. Ez lehet, hogy a csomagolásban nyilvánul csak meg, de már olyan menstruációs csokiszelet is kapható, amelynek vitaminösszetétele és ásványianyag-tartalma a nehezebb napokon segít.
• A csomagolásban is sok a környezetvédelmi fejlesztés, vagyis a teljesen papír csomagolás, ami elég drága és elég kockázatos, hiszen figyelni kell arra, hogy az édesség ne tapadjon, ne ragadjon, ne legyen porózusos, ne járja át az oxigén, de főleg ne járják át nemkívánatos élőlények.

Ahogy a high-techben megjelent a 3D technológia, úgy van már csokinyomtató is. Egyelőre rettentő drága hobbi, de egy gyártó Belgiumban már ráállt az egyedi, személyre szabott, feliratozott termékekre.

Húsvét

Az édességgyártóknak mindig kiemelt időszaka a húsvét, illetve a Mikulás és a karácsonyi ünnepi időszak. Ha visszapillantunk az elmúlt évekre, 2020-ban még nagyon friss volt a Covid, minden leállt, nem locsolkodtak az emberek, hanem begubóztak a barlangjaikba, a csokitojások ott rohadtak meg a raktárakban. 2021 már jobb volt, 2022 nagyon jó volt: egyharmadával nőtt a forgalmi érték és egynegyedével a mennyiség. 2023-ban is nőhet a forgalmi érték, de az idei évben ez már csak az ár miatt lesz igaz, a mennyiség kicsit inkább visszaeshet. Idén a szövetség abban bízik, hogy a húsvéti kereslet stabil marad, legfeljebb 10 százalékkal csökkenhet a volumen, de 10 százalékkal nőhet a forgalmi érték.

A minőséget a fogyasztók nem engedik el, a bevonómasszás vackok aligha térnek vissza. A húsvéti csoki egy olyan időszakos termék, hogy amennyiben 500, vagy 580 forint a csokinyuszi, ugyanúgy megveszik a szülők és a nagymamák. Intődy Gábor szerint amúgy

a két nevezetes húsvéti üreges termék, azaz a csokinyúl és a csokitojás örök küzdelmében a nyuszi egyelőre verhetetlen,

bár a tojás sincs nagyon lemaradva, de hiába gurul, gördül és görög a tojás a nyúl nyomába, egyelőre nem tudja utolérni a riadtan, ugrálva menekülő nyuszit, a piaci arány jellemzően 52-48.

Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum főmuzeológusa rendkívül érdekes előadást tartott arról, miként vált a csoki, az édesség az uralkodók kedvencéből és privilégiumából a gyerekek tömegtermeléssel kiszolgált kedvencévé.

Egyik sztorija szerint Napóleon például annyira édesszájú volt, hogy a harcmezőn is csokoládét majszolt. Amikor pedig Lefebvre marsall elfoglalta Gdansk (akkor még Danzig) városát, a császár csokoládéval köszöntötte volna.

Ám Napóleon annyira szerette a csokit, hogy megette a marsallnak szánt ünnepi bonbont,

helyette inkább 2100 frankosokkal bélelte ki a bonbonos dobozt. A francia katonák, az idegenlégiósok is a mai napig danzigi csokinak becézik a fizetésüket.

Jövőkép

Intődy Gábor a közeljövőre kitekintve azt várja, hogy stabilizálódhatnak az alapanyagárak és az energiaköltségek. A szektor abban bízik, hogy a rossz gazdasági körülmények ellenére most nem a 2008-as válságra jellemző nagy lefagyás jön el, nem tapos bele mindenki a fékbe, hanem a szektor cégeinek ez a válság kimozogható.

A szakember a Telex kérdésére azt is elmondta, hogy

a tej és más alapanyagok már érezhető árcsökkenése ellenére van két tényező, ami miatt a boltokban aligha lesz végfogyasztói árcsökkenés.

A költségemelkedés egy részét ugyanis korábban benyelték a gyártók, most örülnek, ha érkezik egy kis levegő. A kereskedőknek is vannak többletköltségei (energia, bérek, árstop, kiskereskedelmi adó), ők ebben a terhelt helyzetben megtartják maguknak a kínálkozó profitlehetőségeket, ha jobb az árkörnyezet.

Az édesség ugyanis sajnos elég jó termék arra, hogy a máshol realizált veszteségeket a láncok szétporlasszák. Az édesség sokszor „tiltott gyümölcs”, gesztus, ajándék, önjutalmazás, élményforrás, így a fogyasztók itt nem annyira költségérzékenyek.