fővárosi önkormányzat;sétány;Horn Gyula;felszólítás;Budapest Fővárosi Kormányhivatal;

2023-03-29 12:13:00

Bíróságon folytatódhat a vita a Horn Gyula sétány ügyében

Mivel a főváros nem volt hajlandó kikérni az MTA állásfoglalását a sétánnyal kapcsolatban, így állítólag Sára Botondék ezt megtették, pedig jogilag nincsenek felhatalmazva erre. 

A Fővárosi Kormányhivatal egy olyan MTA-állásfoglalásra hivatkozva szólította fel a fővárost a Horn Gyula sétány nevének megváltoztatására, amely nem is ezzel kapcsolatban született – erről számolt be szerdán a hvg.hu.

A Sára Botond főispán által vezetett állami hivatal az önkormányzati törvényre hivatkozik, amely szerint közterület nem viselheti olyan személy nevét, aki a 20. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett.

A lap megállapítja, a kormányhivatal állításával ellentétben a főváros tavalyi döntése nem volt jogsértő, mivel Horn Gyuláról akkor még biztosan nem létezett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalása. Ezt ugyanis a törvény szerint csak maga a döntéshozó szerv, jelen esetben a főváros kérheti.

Mivel az MTA állásfoglalását, amely arról szólna, hogy „elnevezhető-e közterület Hornról az 1956-os forradalmat követő, »pufajkás« múltja ellenére”, a kormányhivatal felszólítására a főváros az elnevezés után sem volt hajlandó kikérni, ezt végül állítása szerint maga a kormányhivatal tette meg – noha erre a jogszabály ezt az állami szervet nem hatalmazza fel.

Mint azt a lap megjegyzi, „egyértelmű, hogy Horn személyének megítélése későbbi – például a vasfüggöny lebontásában vállalt – pozitív szerepe ellenére is megosztó”, mindazonáltal a sétány elnevezése 2022-ben nem volt jogsértő.

Hozzáteszik, lehetséges a fővárosi döntés utólagos megváltoztatása, volt is ilyenre példa, igaz, akkor jogszerűen a főváros fordult az MTA-hoz. Felidézik a 2013-as esetet, amikor a II. kerületben egy közterületet Tormay Cécile antiszemita írónőről nevezett el a fideszes többségű közgyűlés, de a heves tiltakozás hatására Tarlós István akkori főpolgármester utólag kikérte az MTA állásfoglalását. Az MTA pedig úgy találta, hogy Tormay „büszkén vallotta magát antiszemitának és fasisztának", ezért nem javasolják az elnevezést. A főpolgármester ezután visszavonatta a döntést a közgyűléssel.

Erre azonban a főváros most nem hajlandó. Igaz,

A pontos besorolás azonban nem tudható meg a kormányhivatal közleményéből.

A kormányhivatal által az ügyben hivatkozott MTA-állásfoglalásból azonban kiderül, az MTA nem is a konkrét ügyben és nem is a kormányhivatal beadványára hozott döntést. Egy magánszemély – a Magyar Nemzet újságírója – beadványára vizsgálódtak egy alapítvány elnevezésének ügyében, és erről állapították meg, hogy Horn Gyula esetében ez nem engedélyezett. A közterület-elnevezésről azonban semmilyen konkrét akadémiai állásfoglalás nincs, így

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes már utalt arra, hogy a főváros nem igazán hajlandó a névváltoztatásra, az ügyről azonban a lap információi szerint április végén tárgyal a közgyűlés. Ha marad a név (a lap értesülései szerint ez a szándék), akkor az ügy a bíróságon folytatódhat, mivel a kormányhivatal ott támadhatja az önkormányzati döntést.