Kétszer annyi emberölési kísérlet volt Budapesten tavaly, mint egy évvel korábban

Jelentősen nőtt a kiskorúak veszélyeztetési eseteinek száma is. Külön gond a bulinegyed.

Az ország összes rendőrségi bejelentésének negyedét Budapesten tették meg 2022-ben. A fővárosi rendőrök leterheltségének nagyságát mutatja az is, hogy csaknem 40 ezer bűncselekmény történt tavaly. Ez 16 százalékkal több, mint 2021-ben, de akkoriban járvány volt és lezárások, 2022-ben viszont már teljes fordulaton pörgött például a bulinegyed is, amely csütörtöktől vasárnapig komoly kihívást jelent a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (BRFK). Bizonyos bűncselekmények - például a lopás, a betörés, a garázdaság és a csalás - száma ugyan csökkent az elmúlt évben, ám közben a gyilkosság és a kiskorúak veszélyeztetési eseteinek száma jelentősen emelkedett. Az eredményességi mutatók azonban minden téren javultak – jelentette ki Terdik Tamás, Budapest rendőrfőkapitánya a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén az elmúlt évről szóló beszámolóját ismertetve.

A közúti balesetek számát azonban nem sikerült a kívánt mértékeben csökkenteni - ismerte el a vezérőrnagy. Tavaly 44-en haltak meg az utakon és 3078 személyi sérüléssel járó baleset történt. Az okok között még mindig előkelő helyet foglal el az ittas vezetést, amit a fokozott ellenőrzéssel próbálnak lejjebb szorítani, eddig nem átütő sikerrel. A BRFK a lakosságot különösen irritáló szabálysértőket a „pofátlanítás” nevű akcióval igyekszik kiszűrni, amelyben civil autókkal és motorokkal erednek például a gyorshajtók, buszsávban haladók, piroson gondolkodás nélkül áthajtók nyomába. A sebességhatárok betartatását szolgálják a közutakon egyre nagyobb számban elhelyezett sebességmérők és az illegális autóversenyek felszámolását célzó akciók is. A rendőrség ezenfelül baleseti gócpont elemzések révén próbálja feltárni az okokat.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes megköszönve a BRFK tavaly végzett munkáját, azzal a kéréssel fordult a rendőrfőkapitányhoz, hogy a passzív ellenállást tanúsító tiltakozókkal szemben bevetett kényszerítő eszközöket az arányosság elvének maximális figyelembe vétele mellett alkalmazzák, hiszen ezek a tiltakozó akciók a véleménynyilvánítás módjai és a rendőrségi fellépés nem lehet megfélemlítő. Másrészt fontosnak tartotta megemlíteni a Becsület napján történteket.

Wintermantel Zsolt, a Fidesz-frakció vezetője szerint ilyet a főváros nem kérhet, lévén a rendőrség nem mérlegelhet politikai, elvi alapon az intézkedések előtt.

Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester az Aszódi úti lakótelep melletti lőtér miatt kérte a BRFK segítségét, ugyanis a lőtér a hét hat napján este hétig a megengedett zajhatárt jelentősen túllépve működik, de hiába szabnak ki bírságot, az üzemeltető nem fizet, hanem új cégnévvel kér működési engedélyt, amit rendre meg is kapnak.

A forráshiány volt a vita alapja a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a BKV idei üzleti tervéről szóló előterjesztés tárgyalásakor is. (A BKV tervét lapunkban részletesen ismertettük.) Bagdy Gábor (Fidesz) Tarlós István egykori gazdasági helyettese úgy vélte, hogy a fővárosi közösségi közlekedésért felelős cégek, különösen a 34 milliárdos hiányt betervező BKV nagyon súlyos pénzügyi helyzetben van. Nem tartotta megnyugtatónak, hogy a tavaly is „beálmodott”, de soha meg nem kapott 14 milliárdos kormányzati energiakompenzációt ismét beépítették a költségvetésbe, ahogy benne van a 14 milliárdos folyószámla hitel, miközben a tavalyról áthozott adótartozásra továbbra sincs fedezet. Erős kétkedését fogalmazta meg az előterjesztésben szereplő azon állítással szemben is, miszerint a „benyújtott üzleti terv alapján a közösségi közlekedés biztosítottnak tűnik”. A kormánypárti képviselők nem is támogatták az előterjesztést, de az ellenzéki többség végül megszavazta az üzleti terveket.

Az ülés végén Pintér Gábor, a Fidesz fővárosi képviselője mai nappal bejelentette lemondását, amit Karácsony Gergely főpolgármester elfogadott és sok sikert kívánt neki a közigazgatásban.