Dilemma előtt áll a lengyel ellenzék, az a kérdés, összefogjanak-e a pártok vagy sem

Egy civil kezdeményezésre összehozott vizsgálat szerint Varsóban csak akkor lesz kormányváltás, ha a hatalmon lévő PiS-szel szembenálló pártok közös listát indítanak.

Már tart a választási hadjárat Lengyelországban. Sajtójelentések szerint a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt székházában, a varsói Nowogrodzka utcában rendszeresen ülésezik a stáb, amely az őszi kampányra – pontosabban kampányokra készül. Ebben az évben ugyanis nem csak a szejmet, de a lengyelországi önkormányzatokat is újraválasztják. A megelőző évben az elemzők jó része úgy látta, hogy a PiS már képtelen újítani. A jobboldali-nacionalista párt rosszul kezelte a Covid-járványt, s eközben olyan ideológiai harcokat kezdett, amellyel szembekerült a női választók nagy részével, a városias rétegekkel.

A jobboldal folyamatos harcot folytat Brüsszellel, amely azt követeli a varsói kormányzattól, szüntesse meg a jogállamiságot sértő állapotokat – mindenekelőtt az igazságszolgáltatás pártpolitikai megszállását. Amíg ez nem történik meg, addig nem érkeznek meg az EU-tól az áhított euromilliárdok. Ez tovább gyengíti a gazdaság állapotát.

rengeteg fegyvert adott az ukránoknak, s sok millió menekültet fogadott be. Ez olyan elem, amely megerősítette a lengyelek bizalmát kormányuk iránt, pedig az infláció, az energiamizéria őket sem kerülte el. Az Ukrajnával való szolidaritás nemzetegyesítő elem, a vitatkozó pártok legfeljebb részletkérdésekben bírálják a kormányt.

2023-ban a lengyel pártpolitikai szféra stabilizálódott. A jobboldalon továbbra is a PiS a fő erő. Időközben azonban alaposan megerősödött a szélsőjobboldali nacionalista kispártok Konföderáció nevű szövetsége. Ide sodródott a PiS kormányzásával elégedetlen sok jobboldali, így az ukránellenes nacionalisták is. Az ellenzék politikailag változatosabb képet mutat. Fő ereje a Polgári Platform (PO), amely Polgári Koalíció (KO) néven is fellép. Ennek a szövetségnek a vezetője Donald Tusk volt kormányfő, az Európai Tanács és az Európai Néppárt (EPP) korábbi elnöke. A második ellenzéki erő a Polska 2050 nevű új középpárt, amelyet Szymon Holownia korábbi médiaszemélyiség alapított két éve. A párt kevésbé liberális, mint a PO és megértőbb az egyházi tanítások ügyében. Elhatárolódik a PiS és a PO, azaz a két Szolidaritás-utódpárt viszályától. Holownia vonalához a legközelebb a PSL, a történelmi lengyel falusi/agrárpárt áll. Ez a párt konzervatív közeget szólít meg, de sok kérdésben konfliktusban van a táborát lenyúló PiS-szel. A negyedik erő a Lewica/Baloldal, amelyben az utódpárt mellett helyet kaptak újbaloldali, radikálisan antiklerikális, nőpárti és LMBTQ+ hangok is.

A lengyel közvéleménykutatók eddig is havonta készítettek közvéleménykutatásokat médiamegbízásból a pártok esélyeiről. A legutóbbi vizsgálat különlegessége, hogy a költségeket,

s a szervező alapítvány bízta meg a Kantar Public céget a kutatással, amelyben négy, egyenként ezer fős reprezentatív mintát kérdeztek. Azt kutatták, hogyan változik a szavazói kedv az ellenzéki pártok szövetségkötéseitől függően. Az A változat szerint a pártok önálló listákat indítanak, a B kérdőíven két ellenzéki lista van a PO és a Baloldal, illetve a Polska 2050 és a PSL koalícióival, a C változat is két listát feltételez, ezen az összes ellenzéki erő együtt indul, kivéve a Baloldalt. A D változatban az összes ellenzéki pártnak egy közös listája van. A közvéleménykutatások eredményeit az akciót szervező Andrzej Malachowski pszichológus, választási szakértő számolta át mandátumokra. Az eredmény: egyedül a közös lista hoz ellenzéki győzelmet, a többi változatnál a PiS egyedül, vagy a Konföderációval közösen többséget szerez.

A közlés valóságos publicisztikai hullámverést váltott ki a lengyel ellenzéki körökben. Donald Tusk elkeseredetten nyilatkozott arról: nem tudta rávenni a kisebb pártokat a közös indulásra. „Én a PIS-t akarom legyőzni, mások meg be akarnak jutni a szejmbe” – mondta. Holownia és a parasztpárt továbbra is a kétlistás variánst támogatta, míg a Baloldal a teljes egységre bíztatott.

Volt, aki felvetette: de hol a lengyel ellenzék közös meggyőző programja? Jacek Zakowski a Polityka főszerkesztője szerint a közös lista indulását a kormányzó (média erőfölényt élvező) jobboldal arra fogja használni, hogy híveit mozgósítsa a konzervatív értékek, az egyház és a szociálpolitikai vívmányok védelmében. A publicista szerint ugyanakkor attól is lehet tartani, hogy a külön induló ellenzéki pártok nem a jobboldalt támadják majd, hanem a maguk oldalán lévő riválisaikat. Zakowski szerint az ellenzéki oldalon lévő táborok aligha készek arra, hogy feladják megkülönböztethető identitásukat.

A vitákban gyakran felbukkan a tavalyi magyar választások esete, ahol közös indulás nem segítette a Fidesz legyőzését. Jaroslaw Flis, a krakkói Jagello Egyetem szociológia professzora szerint a magyar eset tanulságai a választási rendszer különbözőségei miatt sem értelmezhetőek egyértelműen. A lengyel eljárás arányosabb mandátumelosztást ad, mint a magyar – mondta. Flis úgy tartja, hogy a közös vagy külön listák mellett más tényezők is közrejátszanak majd. Ilyen lesz a választási időpont megválasztása és az, mekkora időtávolságban lesz az önkormányzati szavazástól. Ez lehet egy hét, de, lehet hét hét is. Minderről az államfő és a kormányfő dönt – mindketten a PiS győzelmében érdekeltek. Flis szerint a választói magatartásokat befolyásolja majd az ukrajnai háború is. Egyelőre az látszik, hogy a lengyelek hozzászoktak ahhoz, hogy a szomszédságban háború van – de ez sem tart örökké, s ez befolyással lesz a döntéseikre.