Csak az Újszínház jutott hozzá eddig az idei támogatásokhoz a főváros és a kormány által közösen fenntartott színházak közül

A főváros és a kormány 2020-ban kötött átfogó megállapodást budapesti színházakról. Hat intézmény működését a főváros és a kormány közösen vállalta 2024 végéig. Közülük azonban csak egy, az Újszínház jutott hozzá a működési támodatásokhoz. 

2023. március 28., 15:17

Szerző:

A József Attila, a Madách, az Újszínház, a Vígszínház, a Budapest Bábszínház és a Kolibri ugyan fővárosi fenntartású intézmények de működésük pénzügyi támogatását a kormány vállalta magára. A Népszava információi szerint azonban csak a Dörner György vezette Újszínház kapta meg a kormány éves támogatásának felét februárban.

Az Újszínház február végén egyedüliként megkapta az idei támogatási összeg felét – 257,5 millió forintot – azzal az ígérettel, hogy a második részlet június 30-ig megérkezik a számlájukra. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes előzőleg az Újszínházért emelte fel a szavát, mivel az a többi öttel ellentétben semmiféle tartalékkal nem rendelkezett. A kulturális tárca azt ígérte, március végéig a többi vegyes fenntartású intézmény is hozzájut a pénzéhez, ám alig náhány nap maradt a hónapból a kifizetésre, és az érintett színházak még nem kapták meg az ígért támogatást.

„A társulatok a tartalékaikat élik fel” – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus, aki szerint van olyan teátrum, amelynek pénzügyi helyzete, több mint aggasztó, 30-60 napon belül fizetésképtelenség alakulhat ki, ami a működés leállítását eredményezheti, beleértve az előadások törlését is.

A kormány által idei évre ígért állami támogatás a hat érintett színház esetében összességében mintegy 5,5 milliárd forint. Legnagyobb apanázsra, 1,85 milliárd forintra a Vígszínház számíthat, míg a Madách 1,05 milliárdra vár, a József Attila Színház 707 millióra, a Bábszínház 790 millióra, a Kolibri 532 millióra vár.

„A főváros folyamatosan nyomon követi a színházak likviditási helyzetét, de ennél többet nem tehet. Nem kívánjuk megsérteni a korábbi kormánnyal kötött színház-megállapodást” – hangsúlyozza Kiss Ambrus, aki szerint az önkormányzat pénzügyi helyzete most azt sem teszi lehetővé, hogy megelőlegezzék az állami támogatást a színházaknak. Így csak remélni tudják, hogy a kormány az egyezségben szereplő módon továbbra is „különösen fontosnak tartja (…) a színházi alkotóközösségek művészi szabadságon alapuló, anyagilag is biztonságos, kiszámítható működését”. 

Korábban Karácsony Gergely főpolgármester is aggodalmát fejezte ki, mivel a kormány önkényesen felrúgta a három éve kötött, a budapesti színházak finanszírozását biztosító alkut, és negyven százalékkal csökkentette a független társulatok támogatására fordítható keretet.

(Kiemelt fotónk: Az Újszínház épülete. fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.