Keverik a magyar energiamixet, atom is kell bele

A megújulók – így például a jelenleg betiltott szélerőmű-telepítések – ösztönzése és a fogyasztáscsökkentés mellett az atomenergiát is szükségesnek nevezi az Egyensúly Intézet 2030-as áramellátási terve.

A megújulók arányának növelése és a szén teljes kivezetése mellett a következő évtizedre a földgázhasználat erőteljes visszafogását javasolja az Egyensúly Intézet Hogyan újítsuk meg 2030-ra Magyarország energiarendszerét? című, a napokban megjelent szakpolitikai javaslatcsomagja. Magyarország külföldi energiafüggősége jelenleg összességében meghaladha a 80 százalékot – állapítják meg. Ez jórészt - különösen a földgáz és a nukleáris fűtőanyagok terén - az oroszokkal szemben áll fenn. Így az energiabehozatal nyugati irányváltását szorgalmazzák. Nem mindegy ugyanis – hangsúlyozzák -, hogy Magyarország szövetségeseitől, avagy az oroszoktól függ.

A szakpolitikai javaslatcsomagban a 2030-as hazai energiarendszer fenntarthatóbb alapjait vázolják fel. Az „agytröszt” többek között arra a kérdésre kereste a választ, hogy tíz év múlva honnan lesz áramunk, mivel fűtsünk, hogyan tartozhatnánk a jövő környezetbarát gazdaságának győztesei közé, ténylegesen lazítható-e orosz energiafüggésünk, hogy állunk a megújuló energiaforrások terén, illetve mit gondolunk az atomenergia jövőjéről.

Az Egyensúly Intézet szerint a XXI. század egyik legfontosabb versenyképességi és biztonsági kihívása a hétköznapi életünkhöz nélkülözhetetlen energia kiszámítható és fenntartható biztosítása. Az orosz agresszió és az azzal összefüggő energiaválság megmutatta, hogy az átállás önállósági kérdés is. Az intézet az ellátásbiztonságot, a klímavédelmet és a gazdasági versenyképességet egyszerre szolgáló energiarendszert javasol.

Magyarország a megújulók terjedésében is jelentősen lemaradt. A hazai energiatermelésen belüli arányuk, a 38 százalékos EU-átlaggal szemben, nálunk a 14 százalékot sem éri el. E tekintetben tehát hátrányból indulunk. Igaz, még nem késtünk el – szögezik le. Legalább ennyire fontosnak ítélik az energiaigény visszavágását. Az intézet 2010-hez képest 2030-ra 25 százalékos csökkentést javasol. Ez évi legalább 100 ezer lakóingatlan úgynevezett mélyfelújítását igényelné.

Az Egyensúly Intézet javaslata szerint a 2030-ra várhatóan 58 terawattórányi villamosenergia-szükségletünket legfeljebb 30 százalékos behozatal mellett 36 százalékban megújulókból, 28 százalékban atomenergiából, 5 százalékban földgázból, 1 százalékban pedig egyéb forrásból kellene kielégíteni. A megújulók további terjedése érdekében főképp a nap- és szélenergia-hasznosítás fokozott támogatását szorgalmazzák.

A magyarországi napelemek összesített teljesítményét 2030-ra 6500 megawattról (MW) 9000 MW-ra kellene növelni. Ennek érdekében a tetők és az erkélyek célirányos hasznosítását, valamint energiaközösségek szervezését is ösztönöznék. Emellett sürgetik a napelemes rendszerek hálózati visszatáplálásának lehetőség szerinti mielőbbi, újbóli engedélyeztetését. Az Egyensúly Intézet szerint

A nap- és szélenergia egymást kiegészítő adottságainak kihasználása érdekében a két típusú áramtermelőt azonos alállomásokra csatlakoztatnák. A földhő hasznosítását nemcsak az áramtermelésben, de a fűtésben és a hűtésben is fokoznák. A 2030-ra tervezett, 20 százalékos árambehozatali plafont eltörölnék.

A megújulók további terjedése érdekében kiemelten fontos a villamosenergia-rendszer felmérése, szükség esetén pedig fejlesztése. A központi hálózatot üzemeltető, állami Mavir fél évente nyilvános jelentésben mutassa be, a rendszer mennyi új megújulós termelő befogadására képes, illetve hol és milyen további fejlesztéseket terveznek - javasolják. A beruházások megtérülése érdekében szerintük tíz évre minden új megújulóenergia-alapú erőművet mentesíteni kellene a Robin Hood-adó megfizetése alól. 2024-re időszerűnek neveznek egy megújulóenergia-törvényt is.