Egy felnőtt ember testének 60 százaléka vízből áll. Éppen ezért különösen fontos a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel, hogy szervezetünk hidratáltságát és ezzel megfelelő működését fenntartsuk.
Nemcsak a létfontosságú szerveink egészsége és a vérkeringésünk fenntartása miatt fontos ügyelnünk a hidratáltságra, hanem mert az a belső hőmérséklet szabályozásához, az ízületek egészségének megőrzéséhez, a nyáltermeléshez, a tápanyagszállításhoz, valamint a káros és felesleges salakanyagok kimosásához is hozzájárul.
Bár az általános ajánlás az, hogy egy felnőtt ember legalább napi 2 liter, a nyári időszakban pedig 3 liter vizet fogyasszon, ez a mennyiség valójában nemtől és kortól is függ, a folyadékigényünk ugyanis folyamatosan változik az életünk során. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) nemrég korcsoportonként megosztotta az ajánlott napi folyadék mennyiséget:
- 1-3 éves korig: 0,9-1 liter
- 4-8 éves korig: 1,3 liter
- 9-13 éves lányok: 1,5 liter
- 9-13 éves fiúk: 1,7 liter
- 14 év fölötti nők: 1,6 liter
- 14 év fölötti férfiak: 2 liter
Ne várja meg, amíg szomjas lesz
A szomjúság azt jelzi, hogy szervezetünk nem jut elegendő folyadékhoz, aminek hatására besűrűsödik a vér és csökken a vizeletkiválasztás üteme. Ha megvárjuk, hogy ebbe az állapotba kerüljünk, arra már a testtömegünk fél százalékának megfelelő mennyiségű víz fog hiányozni a szervezetünkből. Ahogy a dehidratáltság mértéke nő, úgy egyre több tünet jelentkezik:
- fáradékonyság,
- fejfájás,
- lecsökkent nyáltermelés,
- kicserepesedett ajkak,
- sötét színű és zavaros vizelet,
- felgyorsult pulzus,
- izomgörcsök.
Ha a szomjúság huzamosabb ideig fennáll, akkor testünket a kiszáradás is veszélyeztetheti, az abnormális vérsűrűség miatt pedig keringési zavarok léphetnek fel és életveszélyes állapotba is kerülhetünk: a vesék 20 százalékos vízveszteségnél leállnak, a keringés pedig összeomlik.
(Borítókép: Vizet ivó férfi. Illusztráció: Getty Images)