Igazán modern konstrukcióban épült a Stonehenge-naptár

Az úgynevezett archeocsillagászat kulcsszerepet játszik az „ősök helyének" értelmezésben, mivel Stonehenge csillagászati szempontból a Naphoz igazodik, ami a horizont lapossága miatt a nyári napforduló napfelkeltéjére és a téli napforduló napnyugtájára egyaránt utal.

Ez természetesen nagyon messze áll attól, hogy az emlékművet óriási naptárként használták volna, ahogyan azt egy új elmélet felveti, amelyet a megújult megújult Archaeology Journal Antiquity régészeti folyóiratban publikáltak. Ezen elmélet szerint az emlékmű egy évenkénti 365 napon alapuló naptár, amely 30 napos 12 hónapra, plusz öt epagomén (egyfajta ünnepnap) napra oszlik, és amelyhez minden negyedik évben egy szökőév járul.

Ennek a „kőbe vésett naptárnak" az igazolásához a napok számát úgy kapjuk meg, hogy az eredeti tervben (valószínűleg) jelen lévő 30 „szarvacska-szegélyt" megszorozzuk 12-vel, és a 360-hoz hozzáadjuk a Patkó álló trilitonjainak számát, ami öt. A négyévenkénti szökőév hozzáadása az „állókövek" számához kapcsolódik, amely valóban négy.

Ez az a kétségkívül lenyűgöző elmélet, amelyet az archeocsillagászat két megújult szakértője, Juan Antonio Belmonte (Instituto de Astrofísica de Canarias és Universidad de La Laguna, Tenerife, Spanyolország) és Giulio Magli (Milánói Politechnika) komoly erőpróbának vetett alá. Tanulmányukban a szerzők bemutatják, hogy az elmélet az emlékmű csillagászati összefüggéseinek egy sor erőltetett értelmezésén, valamint vitatható numerológián és megalapozatlan analógiákon alapul.

• Először is a csillagászat: bár a napfordulók igazítása meglehetősen pontos, a szakemberek kimutatták, hogy a Nap lassú mozgása a horizonton a napfordulókhoz közeli napokon lehetetlenné teszi az állítólagos naptár helyes működésének ellenőrzését, mivel a hatalmas kövekből álló eszköznek képesnek kellene lennie néhány ívperces, azaz egy fok 1/10-nél kisebb pontosságú pozíciók megkülönböztetésére.
• A második a számmisztika: egy emlékműben lévő „számoknak" jelentést tulajdonítani mindig kockázatos eljárás. Ebben az esetben az állítólagos naptár egyik „kulcsszáma" a 12, ami sehol sem ismerhető fel, ahogyan a négyévenkénti plusz epagomenális nap figyelembevételének semmilyen eszköze sem; míg más „számokat" pedig egyszerűen figyelmen kívül hagynak.
• Végül a kulturális mintázatok: a 365 plusz 1 napos naptár első kidolgozása Egyiptomban csak két évezreddel később dokumentálható, mint Stonehenge és további évszázadokkal később került használatba.

Így a tudósok úgy vélik, hogy még ha az építők Egyiptomból vették is át a naptárat, azt saját maguk fejlesztették tovább.

– mutattak rá a kutatók a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Ez persze semmit sem vesz el a rendkívüli varázsából és jelentőségéből.